Ezt mondtátok

  • AnnGel: @isolde: de jó, nagyon menő vagy! (2023.07.24. 23:46)
  • isolde: Tök jó! Én 42 évesen csináltattam az első tetoválást. (2023.07.24. 16:41)
  • isolde: @AnnGel: itt Norvégiában azt az elméletet tolják, hogy a szülőknek haveroknak kell lenni, mert ha ... (2023.06.10. 14:07)
  • AnnGel: @isolde: sajnos nem tudok részleteket, hogy kivel megy hogyan szokott konfliktusa lenni a gyerekem... (2023.06.09. 13:08)
  • isolde: Én pont bírtam anno az oviban a verekedős gyerek anyukáját, mert jó fej volt. De lehet, hogy csak ... (2023.06.09. 07:32)
  • Utolsó 20

2020.12.01. 14:56 AnnGel

Költözős

Hát el sem hiszem, ez is megvolt.

Gyerekeket leadtuk nagyszülőknek, pénteken délben bejelentettem a projekten, hogy ha nincsen más mára, akkor én lépek dobozolni. Péntek-szombaton összecsomagoltunk, illetve egy kolléga segített átvinni az irodából a székemet és monitoromat az új lakásba, így kettő fasza dolgozósarkot tudunk kialakítani otthon.

És akkor szombat délután 3 és 5 közé vártuk a költöztetőket, szóltak, hogy ebből inkább este 7 lesz, majd körülnéztek 7-kor, és mondták, hogy éjjel 2-re fogunk végezni. Hogy mi. Szerencsére tudtak szólni egy másik brigádnak, így 6 ember végül 4 óra alatt teljesen átcuccolt minket, de ez azért kemény, mert egy másik cég 3 emberrel 5 órányi munkát tippelt az elmondásom alapján.

Legnagyobb para az volt, hogy este 8 után kellett egyik lakásból átmenni a másikba, de szerencsére nem állított meg minket senki.

Persze olyan amatőr vagyok, hogy nem csomagoltam magamnak 1-2 napi cuccot meg tisztálkodószereket külön, úgyhogy néztem éjfélkor, hogy na vajon hol a pizsamám. Bugyi. Fogkefe? Viszont kiderült, hogy van egy olyan szuperképességem, hogy mindig azt a dobozt nyitom ki, amire éppen szükségem van.

Gyrekeket vasárnap kaptuk vissza , úgyhogy vasárnap estére meg kellett nekik ágyazzak, meg ruhákat is elő kellett csomagolnom. Amúgy élvezik a lakást, bújócskáznak, lányom odavan a saját szobáért (felhőcskés lámpával!!!), fiam pedig állandóan eltéved.

Egy csomó doboz még kicsomagolatlanul áll, főleg könyvek meg szezonon kívüli ruháim. Kell még pár bútor, hogy elférjünk rendesen, de jövő héten szerintem azokat is megkapjuk. A ruháimmal meg nem is tudom, mit csináljak, itt állnak zsákokban, amúgy meg ugyanazt a két nadrágot, egy pulcsit és öt felsőt hordom.

Eddig minden szuper, imádom a lakást továbbra is, nem bírom feldolgozni, hogy ennyire csend van a környéken, tényleg kb az hallatszik be, hogy a lehullott faleveleket gereblyézi valaki. Amikor az ovi felé megyek, akkor olyan érzésem van, mintha falun lennénk, nehéz elhinni, hogy 20 perc motorozással már a belvárosban vagyunk. Valahogy mostanra érett meg bennem, hogy zöldebb, csendesebb környékre vágyom, nem tudom, tavaly még el nem tudtam volna ezt képzelni, kellett nekem az, hogy a környéken mindenféle programok és boltok legyenek. Mostanra viszont teljesen átálltam az online bevásárlásra, nem csak a covid miatt, hanem nem is tudom, mikor tudnám elintézni. Ja és pár napja olvastam, hogy már az alditól is lehet házhozszállítást kérni, ami az év híre.

Nevetségesen jól összejöttek a dolgok, mármint attól kezdve, hogy ez volt az első és egyetlen albérlet, amit megnéztünk, meg hogy a gyerekeknek a lehető legközelebbi oviban és bölcsiben találtunk helyet. Erre tegnap sétálunk az ovi (690 m)  felé, és erre félúton hát nem ott van egy nagy bolt, zöldséges és gyógyszertár?

Remélem, hogy sokáig itt fogunk lakni.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://anngel.blog.hu/api/trackback/id/tr3816310764

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása