Gondolatban már nagyon sokszor leültem blogolni, de aztán mégsem.
Lement az augusztus, voltunk nyaralni, a kemping egy remek találmány, megmondtam a gyerekeknek, hogy mindenki menjen barátkozni, és mindenki ment is barátkozni, én meg a szúnyoghálóval fedett teraszon hímezgettem.
Ja mert július végén elővettem egy félbehagyott hímzésemet, és folytattam, és azóta is tökre élvezem, a fonással csinálgatom felváltva.
Aztán augusztusban összevissza voltak itt-ott a gyerekek, mi voltunk színházban Farkasgyepűn egy erdőben (nagyon értelmiséginek éreztem magam tőle), meg megnéztük a Macskafogót élő zenekari aláfestéssel.
Felléptünk Savarián, most volt az első alkalmam, nagyon hangualtos volt az egész karnevál, és időutazás a koli, amiben laktunk. Megyek jövőre is.
Elkezdtük a kortárs tánccsoporttal a halloweeni fellépésre a koreót, majd egy ponton kiderült számunkra, hogy jah az október elején lesz, nem végén, nem is értettem, miért kezdjük már el augusztusban, na de ezért. Vámpírfogakkal fogunk táncolni, meg minden!
Aztán Szentendrén is voltunk egy előadáson, amit leginkább művészettörténeti stand-upként tudnék jellemezni, Kiss Magyar Snassz és Neociki néven, zseniális volt.
Megnéztem moziban az új Alien filmet, nekem nagyon tetszett, és fostam is rajta, milyen régen néztem már ijesztegetős filmet! Amúgy mostanában rákívántam a misztikus-horrorra, a Piócát olvastam nemrég, meg a Baljós rajzokat, most meg A hasadékot, húú.
Elkezdtük az SSP terápiát családilag, ezt ajánlották, és persze sosem lehet tudni, hogy miért vannak éppen jobb passzban a gyerekek, hiszen nincsen egy kontrollcsoportom, de tény, hogy fiam sokkal jobban kommunikál olyan helyzeteket, amikben eddig teljesen lezárt, és ha utólag beszélek vele róla, akkor nem az a válasz, hogy "nem tudom, nem emlékszem", hanem el tudja magyarázni, miért húzta fel magát. Cserébe lányom lett felcsattanós, raplis, mindenen veszekedős, úgyhogy vele abbahagyjuk.
Bejutottunk gyerekpszichiátriára is, még megyünk néhány alkalommal, aztán meglátjuk, kell-e diagnózis.
Ja meg persze családterápia is van, jó buli.
Elkezdte fiam is az iskolát, nagyon izgatott vagyok, végre egy helyre kell csak menni velük, ez csodálatos! Írtam a tanítónak egy hosszú jellemzést a gyerekről, remélem, hogy mindkettejük tudja majd kezelni a helyzetet.
Na hát tömören.
Ezt mondtátok