Na kijott a hivatalos kommunikacio, oktober elsejetol tervezik a teljes visszaterest az irodaba, heti 5 nap jelenlet kotelezo. Nagyon merges vagyok.
Azota sem volt uj interjum, az elso cegtol meg visszajeleztek, hogy nem jutottam tovabb. Es erre meg felmondott a fonokom, akit nagyon szeretek. Szomoru vagyok.
Viszont! Uj merfoldko: amikor masodszorra kerdeztem vissza egy nemet nyelvu beszelgetesben valamire, a fiam felsohajtott: jaj anya, te semmit sem ertesz??
Benn ulok az irodaban, de nincs min dolgoznom, ugyhogy kaptok meg egy posztot.
Szoval az is kiderult az elmult idoszakban, ahogy jott a jo ido, meg majdnem nyar, hogy csodalatos helyen lakunk. Egeszen veletlenul sikerult egy olyan kornyekre koltozni, ami emlekeztet a budapesti romai partra. Strandolhato Duna, kiulos helyek, de rengeteg, szerintem meg nem mentunk ketszer ugyanarra a strandra vagy stegre. Es a legtobb teljesen ingyenes, gyonyoru, zold fuves es fas szabadstrandok wc-vel es zuhanyzoval, tolunk negyed ora setanyira. Fekszunk a nyugagyakban, vagy a fuvon, nezzuk az eletet a Dunan, vannak kacsak es hattyuk. Kepes vagyok orakat igy eltolteni, mintha nyaralnank, aztan szepen hazamegyunk a sajat cuccaink koze. Tokeletes. Kicsit bajban is vagyok azzal, hogy megyunk nyaron a szokasos tiszafuredi szalassunkra egy hetet, es konkretan most a becsi kornyekunkon szebbek es olcsobbak a strandok, mint ott, ahova nyaralni megyunk majd.
Ha mar nyaralas: megerett vegre bennem az elhatarozas es a batorsag, hogy megprobaljunk satrazni a gyerekekkel. Eddig mindig rendes apartmant bereltunk, es a tiszafuredi tovabbra is az lesz, de szeretnenk ausztrian belul is menni ide-oda, rengeteg szep hely van, tavak, hegyek, tok jol felszerelt kempingekkel, de elegge megkerik az arat. Ha megszeretnenk a satrazast, akkor ez lehetne egy viszonylag low budget modja az orszag bejarasanak. Szoval juliusban elmegyunk egy tesz-hetvegere, kaptunk kolcson nagy csaladi satrat, vettunk matracot meg halozsakokat vinteden, a gyerekek tokre be vannak sozva, ugyhogy most mar csak az kell, hogy mi ne gyuloljuk :D
Per hete volt egy fellepesunk a szimplaban, arra most mar hagyomanyosan elhivom egy csomo baratomat, akar teljesen kulonbozo tarsasagokbol is, es aztan beulunk a wesselenyi 4-6-osba.Legutobbi alkalommal sikerult benarancsosjegerezni, es hajnali kettoig ott lenni, nagyon buszke vagyok magamra, masnap delig aludtam, mint valami fiatal. (ez a nagy ivaszat egy darab felest jelentett, egesz este egy korso sorrel kortyolgatva. tovabbra is nagyon takarekos vagyok). Es a barataim is tokre meg szoktak talalni egymast, olyan jo oket latni egyutt.
Kozben a munkakereses nem all olyan fenyesen, tok hamar osszejott egy interju, de harom hete nem jeleztek vissza (amugy birom, hogy kozben meg megy a sirankozas, hogy 3 honap a felmondasi idom), es azota is ez volt az egyetlen. A duhom kisse alabbhagyott, kotelezo bejarasrol azota sincsen tobb info, ugyhogy majd meglatjuk. A munka amugy jo, a munkamennyiseggel elvagyok, eleg jol be tudom osztani az idot, es pentekenkent altalaban alig van mit csinalnom.
A hetvegen koltozesben segitettunk, a budapesti lakas egyik szobajat kiadom egy nagyon kedves baratnak, ami egy tokeletes megoldas arra, hogy nekunk nehany hetente szuksegunk van a lakasra, es sok cuccunk ott van meg, de az egyik szobat azert megis ki tudtuk uriteni. Ugyhogy igy neki is van hol laknia, nekunk is egy kis bevetel, de kozben a szallasrol sem kellett lemondanunk hazautazaskor.
Aztan az van meg, hogy tobb honapnyi ragodas utan bejelentkeztem felnott ADHD kivizsgalasra, aminek az elso lepesei nemsokara megtortennek, dokival meg majd csak szeptemberben tudok talalkozni. De legalabb elindultam vele. Ket es fel eve szedek antidepresszanst, es azt gyanitom, hogy engem egesz eletemben a szorongas es a teljesitmenykenyszer tartott egyben. Most, hogy ezek nem olyan erosek, a figyelmem, onfegyelmem teljesen megvaltozott. Sokat gondolkodtam ezen, hogy van-e ertelme a diagnozisnak, ha amugy is mar egy csomo "adhd hack" technikat alkalmazok azert, hogy jol funckionaljak, de arra jutottam, hogy szeretnem, ha nem depressziora kezelnenek, ha kozben igazabol adhd burnoutom van. Na majd meglatjuk.
Most, hogy ilyen szepen egyenesben vagyunk, anyagilag is helyrerazodtunk, gyerekek szepen beilleszkedtek, ferjem kapott munkat becsben, na erre elszarodik a munkahelyem. Azon kivul, hogy egy csomo embert leepitenek, bejelentettek, hogy heti 5 napot varnak el az irodaban julius 1-tol a mostani heti 3 helyett.
Jaj de el vagyok faradva.
Nyilvan senki sem ert vele egyet, de ez kipattant a ceo fejebol, es az office management meg a hr is csak most kapkodja a fejet. Hiaba kommunikaltak harom hete, azota sincsen errol semmi fejlemeny, szerintem amugy el sem ferunk az irodaban. De ha el is fernenk, akkor sem jarnek be otszor, 2013 ota olyan munkam van, ahol heti legalabb egy, de inkabb tobb homeoffice napom van. Semmi sem indokolja, hogy bejarjunk minden egyes nap, a csapatkoheziohoz es szocializalodashoz tokeletes a heti ketto bejaras, a maradek idoben callokban ulok es a billentyuzetet verem.
Szoval most eppen aktivan munkat keresek, szerintem amugy ez a celja a cegnek, hogy magatol meg leepuljenek az emberek, mert kozben hiring freeze is van. Tokre sajnalom, fantasztikus fonokom van, a munka is erdekes, a kollegak is jo fejek, de iszonyuan nyomasztanak a leepitesek is (egyik naprol a masikra, azonnal elveszik mindenedet es kikisernek az epuletbol), es ebbe a mindennapi bejarasba nem akarok beletorodni. Talalni fogok olyan munkahelyet, amelyikkel jobban kijovunk egymassal azt hiszem.
Idonkent raporgok valami ujdonsagra, ami szerintem tok jo, mert az elet szep, es egy csomo kiprobalnivalo dolog van benne.
Egyik a sakk, fiammal sakkozom mar egy ideje, aztan duplavid emlitette, hogy jaj nagyon rakattant a sakkra, es egy appon jatszik, es azota en is beregisztraltam, es sakkozunk! Orulet. A gyerekek is racsusztak, ugyhogy az a vonaton a treat, hogy felutig kepernyomentes elfoglaltsag, utana meg lehet telefonon sakkozni, hat nagyon buszke vagyok rajuk is. Foleg, hogy fiam sokszor meg is ver, hogy kepzeli.
Masik meg a koromlakkozas, mamint egyszercsak beugrott, hogy hat a kormokre is lehet szineket kenni, es a szinek menok, ugyhogy vettem par koromlakkot. Azota kicsit eszkalalodott a dolog, mert a kormeim tovabbra is rendkivul gyengek es tövig letörnek az elso adando alkalommal, ugyhogy kiprobaltam a press ont, szumma szummarum most ott tartunk, hogy magam festem a press onjaimat ilyen kis körömtarto allvanyon, meg vannak hozza matricak is, es a heten erkezik olyan tarto, amiben a kesz press onokat tarthatom szepen rendezetten. Lanyom is teljesen rakapott, a hetvegen nekem festegetett kormoket, meg diszitette oket, kivalo elfoglaltsag, csak birjam utantolteni a koromfestek keszletet. Szerencsere a Vinted tele van bontatlan markas koromlakkokkal, o jaj nekem.
Elolvastam lucia bejegyzeset a valasztasokrol, es kedvet kaptam en is, hogy megorokitsem, nalunk hogy tortent ez.
Azon a hetvegen szombaton fellepesem volt Siofokon, keso este ertem haza, smink lemos, agyba bedol. Masnap koran keltem, mert delben probam volt, es meg azelott le akartam adni a szavazatomat. Proba utan ebed, aztan megkaptam a gyerekeket, es irany a vonathoz becsbe.
Egesz nap a reszveteli aranyt figyeltem, es nagyon bizakodo voltam, gondoltam, hogy Tisza gyozelem lesz, de nem gondoltam, hogy ketharmad. A gyerekekkel sokat beszelgettunk errol, mert budapesten az osszes idiota haborus plakatot elolvastak. Az jol jott ki, hogy nalunk este 7-8 kozott van az esti rutin, zuhanyzas, meseolvasas, igy az urnazaras utan, de meg az eredmenyek beerkezese elotti idot volt mivel eltolteni. Aztan negyed 9-kor nyitottam egy sort, es leultunk a kanapera a telex elo ele. 9-kor mar latszott, hogy biztos a gyozelem, ugyhogy mondtam a ferjemnek, hogy most mar nyugodtan nezhetunk valami sorozatot, nem izgulok mar :D 10-kor visszakapcsoltunk a youtube-ra, de addigra mar bemondtak, hogy Orban is gratulalt. Ugyhogy mi meg pezsgot bontottunk, es egeszen berugtam tole.
Masnap a cegnel az osszes magyar unnepelt, mas kollegak is gratulaltak, aztan egesz nap a budapesti unneplos videokat neztuk. Olyan jo erzes most magyarnak lenni, nahat.
Megfogadtam, hogy tobbet irok ide, szoval hajra.
Nemreg voltam fogadooran az iskolaban, es agyondicsertek mindketto gyereket. Fiammal nyilvan nem egyszeru, es azert kethavonta kapok egy uzenetet a tanaratol, hogy eppen milyen hajmereszto hulyesegrol nem lehetett lebeszelni, de azert ez megis mas, mint mikor tavaly minden egyes nap volt valami sztori. Ugy tunik, itt jobban adottak a korulmenyek es a lehetosegek ahhoz, hogy jol kezeljek az adhd-javal egyutt, szoktak ilyesmik kiderulni, hogy egy tanar kiment vele kulon ugralni meg futni par kort, mielott visszaterelte az osztalyba. Orulet.
Na es persze a nemet. Ez volt a legnagyobb felelmem, persze egy csomoan mondtak, hogy jaj a gyerekek pikpakk magukra szedik a nyelvet, de azert megis aggodtam, hogy mennyire vagja majd oket a foldhoz az, hogy nem ertenek semmit, meg oket sem ertik. Ehhez kepest nem panaszkodtak errol sosem, es nagyon hamar raereztek, hogy kezzel, labbal, egy-egy szoval mar meg tudjak magukat ertetni. Mostanra mar mindketten egesz mondatokban beszelnek, oran jelentkeznek meg minden. Par honapja a szomszedunk megszolitotta a lanyomat a lepcsohazban, amire lanyom csak egy megszeppent "ich spreche nicht viel Deutsch"-al valaszolt, majd mikor legutobb megint osszefutottak, akkor a legnagyobb termeszeteseggel mondta neki, hogy ja, most mar beszelek :D hat igy megy ez. Mondtam a tanaroknak, hogy barcsak nekem is lenne ennyi lehetosegem gyakorolni, hogy jobb legyek, erre tok cukin megdicsertek engem is, hogy jol beszelek :D :D B1-es kurzusra jarok, a tanar meg direkt rendkivul megoszto temakat hoz, hogy beszeljunk egymassal, kozben meg igyekszik a nyelvtant javitani, mikozben mi szolidan letepjuk egymas fejet.
Aztan oriasi eletminosegbeli elorelepes, hogy a gyerekek egyedul mennek iskolaba! Haza mar eddig is egyedul jottek, ez volt a deal: vagy napkozibe iratom oket, vagy hazajohetnek 15:30-kor, ha hajlandoak egyedul hazajonni. Hajlandoak. Na de reggel azert megis mas a helyzet, elkisergettuk oket minden nap, de aztan fiam megtanult rollerezni (vegre! ha mar a biciklizes nem megy), vettunk meg egy rollert, es miutan igy mindket gyerek rollerrel van, bejelentettem, hogy felesleges utanuk loholnom, ugyis eloremennek, meg lehagynak, vagy bosszankodnak, mert varni kell ram. Ugyhogy megvalosult az almom: pizsamaban, kezemben kaveval integetek nekik, es aztan nyugodtan szüttyöghetek reggelivel, vagy punnyadhatok, olvashatok, haladhatok a hazimunkaval, mielott meg elindulok az irodaba, ahol a legritkabb esetben van 10 elott meetingem. Delutan meg szepen hazajonnek, vagy otthon vagyunk, vagy nem, lehet, hogy eppen meetingelunk, de lepakolnak (mindent egy kupacba az eloszoba kozepere), aztan bevagodnak a minecraft ele. Mennyivel masabb igy az elet, na. Kisiskolas eletkor eddig a legjobb.
Nezem, miket irtam legutobbi, mik foglalkoztattak, csak hogy legyen valami kapaszkodom, mirol is irjak most. Mert egyszerre tortenik sokmindent, de kozben meg nincsen semmi kulonos.
Talaltam vegul a gyerekeknek sportot, persze nem volt egyszeru, elvittem mindkettot tancra, ami lanyomnak nagyon tetszett, de fiamat khm, megkertek, hogy ne jojjon tobbet, nem birtak vele. Majd megolt az ideg, hiszen azt szerettem volna, ha egy helyre kell csak mindenkit szallitanom, es nem ketten mennek ketfele foglalkozasra.
Aztan kiprobaltuk a Taekwondo-t, ahova en is bealltam edzeni, de ket probaalkalom utan inkabb megneztunk egy masik karate edzest, es annal maradtunk fiamnak. Nagyon fura nekem, hogy itt mindenhol elofizeteses rendszer van, ala kell irni mar egy probaora utan, hogy fel evig tuti fizetem a havi fix berletet, ami ertem, hogy nekik segit a tervezesben, de hat sok sikert a gyerekekkel. Mi van, ha egy-ket honap utan megunja, nem szereti, nem erzi jol magat, megsem neki valo?
Szoval a gyerekek megis kulon napokon kulon foglalkozasra jarnak, de lanyom legalabb elmegy mar egyedul, fiamat kisergetem csak.
Aztan ami nagyon boldogga tett az az, hogy a kortars hiphop tanarom bevallalta az online orakat a rendes heti edzesekre is, szoval most szerdankent este 7-kor kipaterolok mindenkit a nappalibol, feltekerem a szonyeget, kirakom a tv-re a zoom meetinget, bedugom a fulembe a fulest, es tolom a heti traininget. Csodalatos! Igy masfel honap utan batran mondhatom, hogy teljesen kovetheto az ora, es meg tudom tanulni a havi koreokat, viszont teljesen mas ugy tancolni, hogy nincs meg hozza az a korites, hogy elmegyek otthonrol. 7 elott 5 perccel meg szendvicset kenek, vagy rendet rakok, a zajszuros fulesbe azert csak beszurodik a fekvesido koruli kaoszkodas, es igy nagyon nehez kikapcsolodni. Na de persze az meg kozben marha jo, hogy 5 perccel ora utan mar a zuhany alatt allok, es aztan lehet menni a kanapera tespedni.
Jarok heti egyszer nemetre, mar amikor eppen nem marad el, vagy nem kell kihagynom valami miatt. Tok sokat segit, ez volt az elso lepes, hogy kicsit felszinre hozzam a letezo szokincsemet, meg kicsit folyekonyabban menjen a beszed. Sajnos alig van lehetoseg ezen kivult gyakorolni, idonkent nemetul csevegek a fonokommel, de o nagyon osztrak, es motyog is, es nehezen ertem, es ezen kivul marad a grüss gott, mit karte bitte, danke, auf wiederschan, mint napi nemet gyakorlas. Voltam tancoran, elotte felhypeoltam magam, hogy fu milyen jo gyakorlas lesz, erre angolul tartottak. Egyedul a gyerekek tanaraival beszelunk nemetul, de az ritkan van, irasban meg hasznalok forditot.
Soha nem fogom megtanulni ezt a nyelvet.
Aztan persze az is lehet, hogy szigoru vagyok magammal, meg nem veszem eszre a fejlodest, mert mikor itt voltak a baratnoim, es elmentunk koktelozni, akkor mindenki csak pillogott, mikor megbeszeltem a pincerrel, hogy melyik a mi asztalunk, meg hogy foglaltam, de elkestunk, es maskor majd telefonalok elore stb.
A gyerekek persze tok jol toljak nemetul, nem mintha sokat latnek ebbol, mert ha velem vannak, akkor elnemulnak es neznek ram, de abbol, amit elmeselnek az iskolabol, abbol latszik, hogy ertik, mi tortenik korulottuk. Es persze megjelent a ketnyelvu humor is otthon, nagyon cukik, profi modon keverjuk a nemetet a magyarral.
vegre irok, aztan akkor is veletlenul vazlatban hagyom napokig
akartam ide evertekelot irni (nem most, hanem meg december vegen), de nem tudtam belepni
aztan azota elfelejtettem, es kozben februar is lett
egy csomot jarunk most a gyerekekkel korcsolyazni, vettem is magunknak vindetrol sajat korit, mert nagyon hamar behozza az arat. a rathaus elott van egy oriasi palya, nagyon hangulatos, de voltunk itt a kozelben egy fedett palyan is. meg a stadtparkban is.
kozben probalok valami sportolasi lehetoseget keresni a gyerekeknek, foleg fiamnak kene tobbet mozognia, mert jot tenne neki az adhd miatt is, es az iskolaban sajnos nincsen semmilyen sportfoglalkozas ott helyben. egy csomot keresgeltem mar, igazabol minden erdekelne, harcmuveszet, tanc, labdajatek, de minden, eletkorilag megfelelo foglalkozas delutan 6 korul kezdodik. most nem is az, hogy 7-kor nalunk mar zuhanyzashoz keszulodnek a gyerekek, es fel 8-kor fellovom nekik az esti meset, hanem hogy 4-kor hazaernek az iskolabol, es nincs az az isten, hogy ujra osszeszedjem oket es elrimankodjam oket valahova. elhagyni a lakast meg mindig egy kisebb tortura veluk, eleg ez reggelente.
szoval ezzel most meg vagyok akadva.
magamnak is nezegettem tancorakat itt, kiprobaltam nehanyat, de nem vagyok elajulva. viszont a kortars hip-hop csapattal is kiprobaltuk a streamelt probakat (nem a heti rendes edzest, hanem a fellepocsoport probait), es tok faszan mukodott. szoval tanc az tovabbra is van, csak foleg online, havonta 1-2x meg szemelyesen.
mult heten meglatogattak baratnoim, kivettunk egy nap szabit, elmentunk bruncholni es Marina Abromovic kiallitast nezni (just girly things), uristen milyen jo volt, ez a no nem normalis.
ma ujra elkezdett esni a ho, es megint hideg van. tok erdekes, iden azt vettem eszre, hogy nem fazom. erzem, hogy hideg van, de nem fazom, es emlekszem, hogy regebben megfajdult a hatam, annyira gorcsosen huztam ossze magam. valtozik a testem, vagy jobb cuccaim vannak, nem tudom, ugyanazt a kabatot hordom 6 eve. mindenesetre orulok neki.
Ezt mondtátok