Ezt mondtátok

  • AnnGel: @isolde: de jó, nagyon menő vagy! (2023.07.24. 23:46)
  • isolde: Tök jó! Én 42 évesen csináltattam az első tetoválást. (2023.07.24. 16:41)
  • isolde: @AnnGel: itt Norvégiában azt az elméletet tolják, hogy a szülőknek haveroknak kell lenni, mert ha ... (2023.06.10. 14:07)
  • AnnGel: @isolde: sajnos nem tudok részleteket, hogy kivel megy hogyan szokott konfliktusa lenni a gyerekem... (2023.06.09. 13:08)
  • isolde: Én pont bírtam anno az oviban a verekedős gyerek anyukáját, mert jó fej volt. De lehet, hogy csak ... (2023.06.09. 07:32)
  • Utolsó 20

2021.12.08. 13:29 AnnGel

Volt fellépés egyik szombaton, és nagyon szétesettnek meg feszültnek éreztem magam előtte. A koreó jól ment, a ruha csodás volt, de úristn, hát sminkelni kell, sőt, sminkcuccot kell venni, mert a két éve használaton kívüli szempillaragasztó nyilván nem lesz már jó. Jaj, varrónő, jaj, sminkcucc, van egyáltalán valami övem?

Na de nagyon jó hangulatú volt, ezt röhögték mások is, hogy újra kellett nézni sminkelős youtube tutorialokat, mert teljesen elfelejtettük, hogy is megy ez.

A gyerekeim pedig teljesen le voltak nyűgözve a sminkemtől. "Nahát anya, úgy nézel ki, mint egy néni!!!"

Aztán múlt hétvégén Londonba mentünk volna, férjem céges úton lett volna, én meg hétvégére csatlakoztam volna. VOLNA. Aztán bevezették az érkezés utáni kötelező PCRt, és így bukott az egész. Indulás előtti PCR tökre belefért volna, itthon megcsináltatom, másnap eredmény, felszállok a repülőre oszt csá, de azzal, hogy érkezés után lehetett csak csináltatni, majd msáfél napot várni, addig karantén... hát nem vállaltuk. Szerencsére minden repjegy, szállás, színház lemondható vagy áttehető volt, persze most egy csomó pénzünk áll ezekben, de legalább február végén ingyen lesz!

Ennek örömére viszont korábban elhozhattuk a macskát, mert hogy igen, lett egy macskánk, örökbefogadtuk egy ismerősömtől, aki külföldre költözik, és tök ideális cica, mert már nem kölyök, de még nem öreg, és nyugis, és jó fej, és barátságos, és GYÖNYÖRŰ, az utóbbi napokban több kép készült róla, mint a gyerekeimről. Az első napot a mosógép mellett beékelődve töltötte, de azóta nagyon magára talált, már tudja, hogy ha szól az ébresztőórám, akkor kajaidő van, úgyhogy esélytelen szundit nyomni. És mellénk bújik, és dörgölőzik, reggel kicsit aktívkodik, aztán alszik 11-től délután 5-ig. Irigylem. Nagyon tartottam a kisállattartástól, de sokkal kevesebb vele a dolog, mint gondoltam volna, nagyon nyugis állat.

Aztán hétvégén egy csomót szereltünk, beszereltük a konyhamalacot, fúrtunk fel kádparavánt a fürdőbe, így végre nem fröcsög mindenfelé a víz, meg zuhanytartónk sem volt eddig, hanem kézizuhanyt használtunk, mint az állatok. Vettünk kéziporszívót is, leginkább a kárpitra (egyesek széthordják az almot, meg szőröznek), fiam tök lelkesen takarít vele, vadássza a morzsákat, hogy majd ő, majd ő!

Illetve beiratkoztam varrótanfolyamra is, hétfő délelőttönként pont belefér az időmbe, az első alkalommal megtanultam szegni, meg egyenesen varrni, tök izgi.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://anngel.blog.hu/api/trackback/id/tr6316776968

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása