Nagyon bejön most amúgy ez a homeoffice, tudom, hogy az egész világ otthonról dolgozik március közepe óta, de én csak most kezdtem el tudni igazán élvezni. Hónapokig Veszprémben voltunk, ahol a gyerekek sikítását hallgattam a háttérben, na de most végre mindenki oviban/bölcsiben, én pedig itt lehetek a lakásban teljesen egyedül. Imádom a lakásunkat, szeretem, amikor rendben van, és most végre mérséklődött a káosz azzal, hogy van időm rendet rakni, illetve a gyerekek sincsenek itt, hogy két perc alatt széjjelbasszák.
Nagyon rá lehet erre állni, ma csodával határos módon aludt mindenki negyed 8-ig (fiam mostanában 6-kor kelt, ami eléggé kellemetlen), iszom egy kávét, behozom a kilincsünkre akasztott ebédet, bedobok egy mosást, összerántom a gyerekeket, 8-kor elindulunk, én a fiamat, férjem a lányunkat viszi, a bölcsi 300 méter, hazafelé (ha kell) beugrom a zöldségeshez/pékségbe, otthon nyugiban megreggelizek, elrakom az ágyneműt, fél 9-kor pedig leülök dolgozni. Amikor én megyek értük, akkor 4-kor indulok, amikor férjem a soros, akkor 5 - fél 6 körül hazaérnek, addig dolgozom, mesenézés, játék, vacsora, játék, fekvés, este pedig lehet pihenni, mert nem a pakolással meg rendrakással megy el az idő. Most már lenne lehetőségünk bejárni, és az iroda tényleg csak negyed óra séta itthonról, de úgy érzem, hogy ez most így ideális. Időnként kiülök az erkélyre a kávémmal, és élvezem, hogy 25 fok van és nem 35. Nyitott erkélyajtónál dolgozom, süt a nap, pont rálátok a belső udvar fáira, és valahonnan kávéillat jön be. Időnként hiányzik a társaság, de mivel más sem nagyon jár be, ezért én sem érzem, hogy érdemes lenne. A projekten meg amúgy is kb én vagyok az egyetlen magyar.
Feldobnak az olyan apróságok is, hogy a kajarendelős cég már hajnalban kihozza az ebédet, így nem kell azon logisztikázni, hogy délelőtt mindenképp legyen itthon valaki, vagy mi van, ha mégis bemegyek az irodába. Mire felkelünk, már itt van, így magammal tudom vinni. Örülök, hogy elengedtem ezt a főzés dolgot, most veszem észre, hogy nem csak az volt idő, amíg elkészítettem, hanem hogy amikor napokkal később megettük az egészet, akkor még lehetett sikálni a tepsit meg egyéb edényeket.
Szóval most jó.
Ezt mondtátok