Annak örömére, hogy a kiscsaj betöltötte a hat hót, nekem megjött a menzeszem. Mikor mondtam férjemnek, akkor azzal viccelődött, hogy akkor szuper, neki is lehet állni a következő babának. Jót nevettem (és szörnyülködtem) rajta, de aztán belegondoltam, hogy egyre több ismerőstől hallom, hogy 15-18 hónap korkülönbséggel születtek gyerekeik, és bár az első másfél év szar, utána nagyon egymásra találnak és nagyon könnyű velük. 15 hónap... az azt jelenti, hogy most teherbe kéne esnem. És bár nagyon nagyon szerettem a terhességet, mégiscsak JESSZUS, nem, ehhez lehet, hogy most még annyira nincsen kedvem.

Köztem és testvéreim között 9 és 7 év a korkülönbség, anyum kb egész életében gyereket nevelt, testvéreimmel nem nagyon találtunk egymásra. Meg az is kérdés, hogy akarok visszamenni dolgozni két gyerek között? Ha igen, akkor legalább egy évet kéne. De nem akarom egy éves korában bölcsibe adni a picinnyt. Annyira meglepően könnyű most itthon ezzel az eggyel, nagyon élvezem, és szeretném is még kiélvezni. Szóval itt tipródom, nem gondoltam volna, hogy ez a kérdés ennyire hamar aktuális lesz.