Múltkor eléggé megsértődtem, hogy még terhesként (bár már nem dolgoztam) nem hívtak céges vacsorára, miközben a gyesen levő kolleginát meg igen. Nem tételeztem fel mögötte rosszindulatot, szerintem csak elfelejtették, amit megértek, megy tovább az élet, nem vagyok ott stb stb. Erre szerdán belenézek a spamek közé, erre látom, hogy 8 napja meghívót kaptam egy aznapi vacsorára (mármint szerdára), több frissítés is jött utána, mind levélszemét, ott volt az angol és a német főnököm, az indiai projektmanager, én meg kisebb agyvérzést kaptam. Írtam a kollégáknak, hogy ha nem válaszolok hasonló megkeresésekre, akkor írjanak FBn is, vagy valami, mert csak akkor nem válaszolok, ha 1) spambe ment 2) meghaltam. És dunai hajókázós vacsora volt, áááárgh.
De nem tudom, hogyan bírtam volna, mert szombatra társasjátékozást szerveztünk hozzánk, amit alig vártam, társaság, történik valami, hurrá! Eredetileg du 4-et beszéltünk meg, erre legyen háromnegyed 8, ami gáz, mert kb 10-ig vagyok szociális állapotban, oké, megoldják, jöttek 5-re, erre basszus fél 9-kor meg kellett kérnem a vendégeket, hogy esetleg menjenek haza, mert nem vagyok képes még egy kört játszani, meg még gyereket is kell fürdetni (6-kor bealudt és nem ébredt fel, ilyenkor felébresztjük fürdeni és vacsorázni).
Szóval nem igazán vagyok a topon esténként, amit még nem is foghatok teljesen a lányomra, mert ő alszik, de én megébredek mindenre, nehezen alszom vissza, ha a férjem hangosabban vesz levegőt, akkor már megriadok. Eddig az volt a stratégiám, hogy a hajnali etetés után füldugó, de most már előtte is szarul alszom. Ma éjszaka megpróbálom, hogy eleve füldugóval alszom, aztán majd a férjem megbökdös, ha helyzet van (ő bármi után azonnal visszaalszik). Persze nem biztos, hogy segít, bedugott fülekkel is képes vagyok azt álmodni, hogy hallom a kicsike hangját.
Ezt mondtátok