A csapatépítő viszont egész érdekesen* sikerült. Másfél napos (ottalvós) volt, aminek az első napján MBTI tréningen vettünk részt és kiderült belőle, hogy ESTJ-ENTJ között vagyok valahol. Ebből a T és J nem volt meglepő, mert azt eddig is tudtam, hogy racionális alapon hozok döntéseket, illetve szeretem az előre megtervezhető dolgokat. Abban nem voltam teljesen biztos, hogy extrovertált vagyok, mert szükségem van időnként arra, hogy egyedül legyek, befele figyeljek, de azt hiszem, hogy még nagyobb szükségem van a barátaimra, családra, hogy egy közösség része legyek, tartozzak valahova (amire jó példa a tánc, a közös fellépések, az együtt sminkelések, öltözködés, ökörködés).
Persze ez időszaktól is függ, lehet, hogy mostanában túl sok volt úgy minden, főleg a céges események, amiből feleennyi is sok lenne. Két hete kollégát búcsúztattunk, múlt héten a csapatépítő, ma pedig céges karácsonyi buli lesz, amire pont emiatt nem megyek. Azt veszem észre, hogy lassan többet vagyok a kollégáimmal a szabadidőmben, mint a barátaimmal, és ez fáraszt.
Kezdem újra felfedezni a jógát, hullámokban tör rám, hogy rá vagyok-e hangolódva vagy sem, és most éppen igen. Találtam egy stúdiót tíz perc sétára az albérlettől, 36 °C-os teremben tartják az órát, az ötödik percben már meg akarok halni, de aztán mégsem, és az jó. Sokan kérdezték, hogy ez a bikram jóga-e, de nem tudom, nem annak hívják, bár a gyakorlatsor egy az egyben ugyanaz, szóval teljesen össze vagyok zavarodva.
Ahhoz képest, hogy leginkább most arra vágyom, hogy ne csináljak semmit, elég mozgalmas hétvégém és jövő hetem lesz vendégeskedéssel és találkozókkal, de ma például fürdőzni és szaunázni megyünk, ami jóóóóó.
*Persze volt egy olyan szakasz is, ahol elküldtem a főnököm főnökét a büdös picsába, mert ordenáré módon viselkedett, de minden buliba kell egy fasz, és itt legalább csak egy volt, a többiekkel jól elcsocsózgattam. Nem vagyok benne biztos, hogy a karrieremnek jót tett ez, de talán nem emlékszik rá. Ha pedig emlékszik, akkor meg szégyellje magát.
Ezt mondtátok