Tudom, hogy más álmánál már csak más nyaralása az unalmasabb, de főleg magamnak dokumentálok, szóval.
Hős módjára már szerda este összepakoltam a cuccaim nagy részét, így csütörtökre már csak egy kevés maradt. Péntek reggel cuccal munkába be, na majd elindulunk korán. A korán az nem jött össze, hatkor mi oltottuk a villanyt, be a kocsiba, gyors bevásárlás reggelinek, pénzváltás, indulás.
Este tízkor Bécs, a GPS hiába navigál, fél város szanaszéjjel túrva, a maradék fele egyirányú, bő fél óra keringés után találtuk meg az úticélt, majd további negyed órát parkolóhely keresésével töltöttünk. Az út ettől eltekintve sem volt unalmas, mert már régen besötétedett, mikor az OMV gyárhoz értünk, és hirtelen el sem hittem, amit láttam, Blade Runner nyitójelenete, csövek, fények, köd, gomolygó gőz, elképesztő volt.
A szállást az AirBnb oldalon foglaltuk, ahol magánemberek lakását lehet kivenni tök jó áron. A kulcsot a szomszédos pizzériában vettük át és az utolsó nap egyszerűen az asztalon hagytuk, az ajtót pedig behúztuk magunk után, szóval a tulajjal nem is találkoztunk. A lakás szép volt, olyan, mint a képeken, viszont a környéket szinte csak bevándorlók lakták, és a lépcsőház is elég neccesen nézett ki. Másnap reggel nyolckor román ordítozásra ébredtünk, aznap este pedig magyar család veszekedését hallgathattuk a falon keresztül, így habár mindent összevetve nem volt rossz a hely, nem is ajánlanám senkinek.
Aztán a négy napos városnézésből nem is tudom, mit emeljek ki. Nem hajtottuk magunkat reggeltől estig, alapvetően pihenni akartunk a hétvégén. Szombaton végigjártuk a schönbrunni lakosztályokat, a parkban található labirintust (ami nagyon jó szórakozás, nehezebb, mint amilyennek tűnik, de a jobbkezes szabály mindig segít), este a belvárosban sétáltunk, a kettő között pedig vettem magamnak egy fasza sálat, és hagytuk magunkat átbaszni a Naschmarkton.
Megláttunk az egyik pultnál apró falatnyi cuccokat sajttal töltve, kértünk kb 8 darabot, majd mondja az árát, mi meg nézünk, hogy ez hogy lehet ennyire sok. Akkor vesszük persze észre, hogy nincsenek kinn az árak, meg azt mutogatja a nő, hogy egy kilónyit összeválogattunk, és ezeknek a cuccoknak az átlagára 3.8 eur per 10 dkg, és hát így lett ennyi. Iszonyúan hülyén éreztem magam, nem akartam visszapakoltatni, mert tényleg fogalmam sem volt, vajon reális-e, így hát nagyot nyelve kifizettük. Onnan elég messze sétáltunk aztán, hogy leüljünk és megegyük, és mikor kicsomagoltuk a dobozt, vettük észre, hogy a nyolc kis falat kb fél liter olajban ázik, és hát azzal együtt mérte le, nyilván. Persze utólag mindig okos vagyok, csak akkor nem, mikor kéne, tanulság nincs.
Vasárnap megnéztük az éppen futó Klimt kiállítást, két Hundertwasser házat (az egyiket kívülről, mert lakóépület, így nem engednek be látogatókat) (a szemetek), majd a Prater vidámparkban ültünk fel többek között egy hányatós hullámvasútra. Itt meg kell jegyezzem, hogy évekkel ezelőtt még nagyon bírtam a hullámvasutakat, most pedig halálra váltan sikítottam, és a végén könnyeimmel küszködve motyogtam, hogy örülök, hogy élek. Tavaly, mikor a koppenhágai Tivoliban voltam, ugyanígy megviselt a hullámvasút, szóval nem új a dolog, csak reméltem, hogy a tavalyi egy kivételes eset volt, de úgy tűnik, most már így maradok. Ami ultrajófejség, hogy Praterbe a belépés ingyenes, csak a játékok fizetősek, így lehet csak mászkálni és szörnyülködni, mint ahogy azt mi is tettük az idő nagy részében.
Hétfőn Stephansdom, idegenvezetés a kazamatákban, csontok, koponyák, aztán 343 lépcsőfok fel a kilátóig. Egy Sacher torta a Sacher cukrászdában, ismét Naschmarkt, ahol vettem teát, végigcsodáltam a fűszerválasztékot, majd vacsora az egyik kínai/japán/koreai étteremben.
Kedden összepakoltunk, és már kocsival mentünk a Kirche Am Steinhof-ot megnézni. A szecessziós templom egy most is működő pszichiátriai kórház területén található. Ha szebb lett volna az idő, akkor biztos többet sétálgattunk volna a parkban, bár ez a mondat lehetne az egész hétvége jeligéje is, mert míg Magyarországon tombolt a 20 fok, Bécsben csak 16 volt. A következő program a Gasometer city volt, ami nagyon vicces, régi gáztározókat alakítottak át, most üzletközpont, irodák és lakások is vannak bennük, elképesztő.
Kis hasznos infó a végére:
szállás 4 éjszakára kettőnknek: 179 eur
tömegközlekedés (háromnapos jegy): 16 eur (vagy csak 14, elfelejtettem)
múzeum/kiállítás/Stephansdom (kazamata+torony): általában 10-11 eur
játékok Praterben: 3-5 eur
normálisan megkajálni: 12-16 eur (de török kajáldában egy szendvics csak 3 eur)
Ezt mondtátok