Bájos, mikor kapok egy e-mailt, amiben azt olvasom, hogy a vezérigazgató megkérdezi a divízióvezetőmet, hogy én ráérek-e segíteni egy munkatársnak egy exceles táblában. A divízióvezető szóban mellettem megkérdezi a közvetlen felettesemet, hogy akkor én ráérek-e, amire a felettesem azt mondja, hogy igen, a divízióvezető pedig visszaemailezik a vezérigazgatónak, hogy igen, és délutánig meg is csinálom.

Az eset nem csak azért vicces, mert egy 25 fős cégről van szó, hanem azért is, mert engem senki nem kérdezett meg.