Running sushi bárban az a jó, hogy betegre lehet ott enni magamat, hogy aztán baromságokat álmodjak, edzésre menni meg azért jó, mert legalább láttam szétvágott orrcimpát (így jár, aki fémmel vív és nem vigyáz) (najó, ez annyira nem jó), aztán szeret Apasim macskája, pedig állítólag ő ilyet nem szokott, és ez megint jó, meg végre van munkám, még ha nem is szakmai cucc, hanem, de legalább van, meg, meg...
Rosszat álmodni is jó, még akkor is, ha sírva ébredek belőle, mert a rossz álom mutatta, hogy mennyire fontos az nekem, akivel álmodtam, és akihez utána kicsoszogtam a konyhába, hogy milyen jó, hogy csak álom volt.
Meg még nemtom. Sok minden jó.
Ezt mondtátok