Na végül elcsúszik fiam felmérése egy hetet, ezért a szülőkonzultáció januárra marad, és nagyon zavar, hogy már lesz eredmény, de mi csak hetekkel később tudjuk meg.
Most megint maga alá temettek a teendők, időnként arra riadok, hogy biztos van valami elintéznivaló, amiről nem tudok (fényképrendelést leadni? megvettem minden karácsonyi ajándékot, amit szántam a gyerekeknek??) befizetnivaló, amit elfelejtettem, de most már próbálom elengedni, hát tényleg az a szolgáltató, aki azt várja, hogy minden hónap elején magamtól viszem borítékban a forinta kiszámolt összeget az oviba, az meg is érdemli, hogy aztán hajkurásszon engem a befizetéssel. Aki emailen szól és ad egy számlaszámot, azt azonnal befizetem, az emailt archiválom, kész, meg is vagyunk. De tegnap pl a Luca-napi vásár jutott eszembe, jaj, a gyerekek vigyenek magukkal eladható dolgokat, amiket árulnak, de szerencsére ez meg már egy olyan téma, amit tudtam delegálni, lányom összeválogatott egy szatyor régi játékot, beviszi, kész.
Közben lelkiismeretfurdalásom is van, mert pl a mikulásgyáras gyűjtésre nem vittünk semmit, egyszerűen nem tudok ezen is gondolkodni, készülni, pakolni, bevinni.
És akkor ilyenek jönnek teljesen váratlanul, hogy a lányomnak furulyameghallgatása lesz a zeneiskolában egy hétköznapi napon délelőtt 11-kor, én meg így pislogok, hogy ez egy dolog? Ilyen van? Ezt így rajtam kívül vajon mindenki tudta előre? Úgyhogy akkor az a nap nagyjából megy a levesbe munka szempontból.
És aztán persze szűrővizsgálatokra is járok, de most továbbutaltak ultrahangokra, meg további vérvételre (nincsen baj, csak alaposabban meg akarnak nézni valamit), arra is időpontot foglalni, összelogiksztikázni, nem elfelejteni.
És akkor szerda reggel elkezd hányni kicsi fiam, miközben én sem vagyok túl faszán, és pont táppénzre terveztem menni. Amúgy (ha már romanticizálás) nagyon idilli volt vele ez a néhány nap, a nappaliban a kinyitott kanapén feküdtünk, kinn esett a hó, a tévében giccses-karácsonyi hangulatvideók mentek, időnként bealudtunk, a futár minden nap hozott valamit (könyvet, illatgyertyát), szóval nekem ez lesz a karácsony, ennél karácsonyibb hangulatom már nem lesz.
Ezt mondtátok