1962-ben megjelent regény által felvázolt jövőkép elég nyomasztó: unatkozó fiatalok, akik kedvtelésből összevernek bárkit, aki az útjukba kerül, horrorsó gyévocskákat erőszakolnak meg, mert miért ne, és a rendőrség tehetelen velük szemben. Egyik ilyen csapat vezetője a narrátorunk, Alex, egy szüleit rettegésben tartó, komolyzenéért rajongó 15 éves fiú. Ő meséli el nekünk történetét, hogyan árulták el drúgjai, és hogyan kapta el a rendőrség, és ítélték el 14 évre, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölésért.

Igenám, de a börtönök csak tellnek, a politikai foglyoknak meg kell a hely, így miután Alex véletlenül halálra veri új cellatársát, elviszik egy speciális kezelésre, ami kiöli belőle a rosszat, és jó csoloveket varázsol belőle. De jó-e az, aki nem azért nem cselekszi a rosszat, mert nem akarja, hanem mert nem tudja?

Alexen megkezdik a terápiát, ami nem áll másból, mint hogy olyan szert adnak be neki, amitől nagyon rosszul érzi magát, és közben erőszakos filmeket vetítenek neki. A kezelés során a szervezete összekapcsolja a fájdalomérzetet az erőszakkal, a szex-szel, és - mivel a képsorok kísérőzenéje Beethoven - nagy szenvedélyével, a zenével is.

A fiút gyógyultnak nyilvánítják és kiengedik, de a világ már nem fogadja vissza. Szülei kidobják, egykori áldozatai felismerik, és mikor ütlegelni kezdik ő még csak védekezni sem tud a terápia miatt. A verekedés miatt kihívott rendőrök sem jobbak: Alex döbbenten fedezi fel köztük volt barátait, akik most bosszút állnak rajta mindenért.

A regényből 1971-ben film is készült, amit nem hiszem, hogy végignéztem volna, ha nem ismerem a könyvet. Nem tetszett a képi világa, bár tényleg megdöbbentő, a zenétől meg konkrétan a fogamat csikorgattam, bár lehet, hogy ez volt a cél. Volt egy sajátos hangulata, de nem ugyanazt adta vissza, amit a regény. Ez utóbbi sokkal nyomasztóbban tűnt nekem, mint a filmesített változat, még akkor is, ha a vége reménytelibb, mint a filmé. Aki megbírkózik az orosz szlenggel, az inkább a könyvet olvassa el, pár oldal alatt meg lehet szokni a sok idegen kifejezést.