AnnGel blogja

Hát ja. Azt hittem, hogy olyasmi, mint a Windows, csak mások az ikonok.
Amúgy csak a last.fm szoftvert szerettem volna telepíteni rá, de elakadtam. Ebből erőteljesen oprendszerváltás lesz, érzem.

No.
Átvettem céééép kis Asus-omat, bekapcsoltam, kipróbáltam, a webcam valami eszméletlenül szép képet csinál. Vezeték nélküli netet még nem sikerült kipróbálnom, úgy tűnik, itt nincsen.
Hosszas keresgélés után sem találtam meg, hol állíthatom án a Linux nyelvét angolra (ötlet?), mert magyarul gáz, nem jelenik meg sok helyen az ékezetes betű, és amúgy is, a menük fele is angol (gondolom véletlenül, egyik mondat még magyar, aztán angolul folytatódik).

Voltam fogorvosnál, hogy megnézze, minden okés-e, nehogy Londonban kezdjek el fájni, és nem fúrt semmit hálisten, minden ok. Ettől függetlenül rémálom ott ülni, turkál bennem, fáj, és sikerült addig baszakodnia, hogy megrepedt a szám sarka. Hát au!

Ismét rájöttem, hogy nem értem az embereket. Ez a faszi elégedetlen az országgal, kormánnyal, gazdasággal, hogy alig lehet itt megélni, amúgy fiatal, saját házában saját magánrendelője van, balatonparti nyaralója, feleségének nem kell dolgoznia, két kisgyereke van, szarásig-rogyásig van munkával stb, szóval sokkal jobban megy neki az élet, mint sok más embernek, és pont ő elégedetlen. Ki érti ezt?

Azt álmodtam, hogy nem működik a gépem, valami baja van, és a betűk össze-vissza jelennek meg. Ez asszem nincsen benne az álmoskönyvben.

áj dú nát níd ö májkrofon
máj vojsz iz fákin... páverfúl!

... legalábbis álmaimban. Nincsen olyan családtagom, akit már ne vertem volna el (sry)+ idegeneket, akik éppen az adott álomban idegesítettek. Sajnos sosem tudok nagyot ütni (gyász), de a fej megfogás és falba beverés az mindig bejön. Meg a fejtaposás. Meg az arc padlón való ááá, hagyjuk.

A mostaniban valami tanórán voltam volt rajztanárommal, és mellettem ült egy csaj, aki állandóan beszólt, és azon vigyorgott, hogy a halálba idegesíthet (már nem tudom mivel), emlékszem, őt elkezdtem fojtogatni (hűde puha volt a nyaka...) aztán mégsem, végül belévágtam egy rotringceruzát. Asszem. Mindenesetre tényleg meg akartam ölni.

Ez így vajon normális? Mi lehet a magyarázat? Elfojtott indulatok, frusztrációk, esetleg túl sok babát kaptam gyerekkoromban? Vagy csak simán antiszoc vagyok? (áááá dehogy x)) Néha aggasztó, amiket összeálmodok. Oo

Szar, mikor a sok tanulás után úgy érzed, igen, megy, haladsz, értesz, tudsz.
Majd pedig a szintfelmérő azt dobja ki, hogy közelében sem jársz annak a szintnek, amiről azt gondoltad, hogy megy. Elkeserítő. Ilyenkor tarthatná bennem a lelket valaki. Faszkivan. Mi van, ha ez sem fog sikerülni? Ha elcseszem, mint a németet? Wráááá.

:rinya:

- Lányom, a tányért kivihetem az ágy alól?
- Ööö, ja, köszi, bocsi Anyu...
- Jé és egy kávéscsésze... ezt kerestem!
- Öööigen, ki akartam már vinni...
- Mi van még itt az ágy alatt?
- Oké értem, rendet rakok, jó?
- Régebben nem szórtál be mindent az ágy alá...
- Igen, mert a régebbi ágyam alatt nem volt hova...

Amúgy én rendszerető vagyok. De tényleg!

"I don't care where you go you won't get away from me..."

Frissítettem a blográdiót (amit még mindig csak IE alól látni, hogy egyem a csöpp száját), vidám, és kevésbé vidám számokkal, belezős filmzenével és musical-lel.

"And for one second I lost my head
And for one second I wished that you were dead" 

Elolvastam Francois Lelord: Hector utazása, avagy a boldogság nyomában c. könyvét. Nem igazán a stílusom, de ajándékba kaptuk, aztán ha már itt van, akkor elolvasom, és csak utána suvvasztom a szekrény legmélyére. Az alapsztori és az elgondolás nem is lenne rossz: Hector a pszichiáter elutazik messzi országokba, hogy megtudja, miért boldogok és boldogtalanok az emberek. Észrevételeiről listát ír, majd a történet végén összegzi, hányféle boldogság létezik. Sőt vannak benne jó gondolatok is (pl "a boldogság egy látásmód" ), csak ne lenne ennyire borzasztóan bárgyú az egész. Mintha egy tízéves gyerek mesélné az egészet, ahogyan ő lát egyes országokat embereket, meg ilyes ("az emberek szomorúak, mert rossz bácsik kormányozzák az országot" ésatöbbi). Plusz semmi olyan dolgot nem mondott (legalábbis nekem), amit eddig ne tudtam volna. Nem tetszett.

Elkezdtem nézni a How I Met Your Mother-t, azzal nyugtatva lelkiismeretem, hogy ezzel is angolozok, hogyha nem teszek be feliratot. Persze azokat a poénokat pont nem értem, amik alá a legnagyobb röhögés van bevágva. Gyász. Viszont mindig azt várom, mikor ugrik elő egy vámpír (egyik főszereplő a Buffy-ban játszott), mint ahogy a Californication-ben azt, hogy mikor hangzik el a klasszikus "Az igazság odaát van" mondat. Bár nem tudom mi jobb... ez, vagy az, mikor a Kárhozottak királynőjében Lestat szinkronja ugyanaz volt, mint aki Carter dokié a Vészhelyzetből. "Két egység vért kérek!", és még passzolt is volna a szerephez, hihi.

Szüleim vállalkozók, és rendszeresen beszélgetünk arról, mi hogyan megy, hogyan kell bánni az emberekkel, ésatöbbi. Ma szóba kerültek a lopások, dolgozók miket visznek haza, mire kell ügyelni, és hogy emberek mennyire hihetetlenül kicsinyesek tudnak lenni. A mai csúcs: az étkező-konyha részt Anyum ünnepekre ki szokta díszíteni, nem kell sokra gondolni, karácsonyi asztalterítő, kis műanyag fenyőfa, ilyenek. Ünnepek múltával ezek a dolgok egy szekrénybe kerültek, de nem lelakatolva. Itt a hiba! Az, hogy ollót, tollat, ilyesmit elrak valaki, azt megértem, de könyörgök, ki olyan jóképességű, hogy a dekorációt hazavigye? Hát jajj! Mindenesetre érezze jól magát otthon, mikor kirakja az étkezőasztalra.

Ma reggel meg arra ébredtem, hogy szobám kitárt ablakában áll a jómunkásember, és az ablakkeretet csiszolja. Jamerthogy ablakot festetünk. És hogy ebben mi a szép? Hogy legtöbbször meztelenül alszom, de tegnap este magam sem tudom, miért, de vettem fel pizsamát. Pedig milyen jó lett volna takaróval körbetekerve kikommandózni a szobából, hehe.

Nem jutottam dűlőre a régivel, bármit, bárhogy csináltam, a tag-ek a bejegyzések alján elcseszettül néztek ki, ezen felb.sztam az agyam, és csináltam egy másikat. Mármint dizájnt nem agyat.

Még nincsen készen, de kb így fog kinézni. Még nem tudtam eldönteni, hogy a postok fejléce, meg az alsó csík, ami most vörös-szürke, az maradjon így, vagy szürke helyett legyen fekete? Vagy más szín?

Pocsék érzékem van a színekhez (hálistennek öltözködésem nem látszik, fekete-fekete :P), nem tudom, mi mihez illik, így bármilyen ötletet, javaslatot szívesen veszek. Köszi.