Minden napunk nagyon sűrű, de közben nem történik semmi említésre méltó. Fogalmam sincsen, mit csináltunk múlt hétvégén. Ja de, férjem elment obi-ba, és vett csodálatos összecsukható székeket, így a kertben le tudunk ülni, miközben a gyerekek békésen, összhangban játszódnak. Ugye. Szóval a székek jók.
Aztán amúgy meg végre tovább van világos, meg az idő is egyre melegszik, így bölcsi után 6-fél 7-ig a kertben legeltetem a gyerekeket. A közös udvaron van egy nagyon fasza homokzó, amit eddig még sosem nyitottam ki, egészen hétfőig, amikor még persze csak 6 fok volt, de ez inkább csak engem zavart, a gyerekek azóta is minden délután elmélyülten játszanak benne.
Eljutottam odáig covidparailag, hogy jövő héten viszont a kicsit sem visszük már bölcsibe (mert a bölcsik amúgy nyitva vannak), hanem elkezdjük csapatni a két gyerek + két felnőtt HO felállást. Tök megértőek meg támogatóak a cégnél, délelőtt én leszek a gyerekekkel, délután férjem, és akkor tudok kora délutántól estig dolgozni vagy nemtom. Nem tudom, fárasztóbb-e annál, ami most van, hogy 6:20-kor ébresztő, 8-kor bölcsi, fél 9-fél 5 munka, fél 5-kor rohanás bölcsibe, onnantól családi élet, gyerekek, 8-kor fürdés fektetés, fél 9-től nyugi. Most (nekem) az lesz, hogy 6:20-kor ébresztő, gyerekek, családi élet délután 1-ig, 1-től munka 8-ig, utána fürdetés, fektetés, fél 9-től nyugi. Ugyanazt fogom csinálni, csak a sorrend lesz más. Szóval matematikailag kijön ez úgy, hogy ne kapjak idegösszeomlást, bizakodó vagyok.
Ezt mondtátok