Befejeztem az Uploadot, tetszett. Mostanában olyan meh vagyok a sorozatokkal, túl nagy a választék, de kevés dolog fog meg. Befejeztük a Year and yearset is, ami lehozott az életről, de ettől még ajánlom. Bár lehet, hogy nem ez a megfelelő időszak arra, hogy arról nézzünk sorozatot, hogy hogyan lesz egyre rosszabb minden.
Ja, és levágattam a hajamat rövidre! Imádom. Lehet, hogy legközelebb kipróbálnék egy ennél is rövidebb fazont, ez most pont olyan hosszú, hogy a fülem mögé be tudom tűrni. Egész nap taperálom, annyira szokatlan.
Ma még dolgozom, utána két hét szabi. Terveim: edzés, olvasás, délutáni alvás, sorozatnézés, kötögetés.
Aztán arról akartam még írni, hogy a gyerekek kb egy hete nagyon megváltoztak. Drasztikusan csökkent közöttük a konfliktusok száma, nem vesznek el egymás kezéből dolgokat, nem vesznek össze. Képesek egymás mellett játszani, és nem zavarni egymást. Közösen nézünk egy könyvet. Egymás mellett ülve rajzolnak. Nem is értem. Lehet, hogy a kor, vagy frontok, de talán csak az kellett, hogy a kicsi is elkezdjen közösségbe járni? Nem tudom. Olyanokon vesszük észre magunkat, hogy férjem a gép előtt zongorázgat, én a kanapén kötök, a gyerekek meg játszanak. Fél, háromnegyed órán keresztül. Ez mostantól ilyen lesz? Vagy ez csak a beetetés? Van olyan, hogy este tök későn küldöm el őket aludni, mert békésen elvannak, mindenki a saját dolgával foglalkozik, és nem azt kell néznem, hogy jesszus, legyen már 8 óra.
Szóval ez nagyon jó, komoly változás. Még szoknom kell, hogy ne folyamatos készenlétben figyeljem őket, de ezen hamar túl fogok lendülni. Ámulat.
Holnap pedig bevállalta őket anyósom egy éjszakára. Mindkettőt. Este ottmaradunk, lefekszenek, másnap ebédre visszamegyünk. Ők pedig meglátják, mennyire volt menedzselhető a két gyerek egy délelőttön keresztül.
Vajon hánykor fogunk magunktól felébredni vasárnap? Én fél 7-re tippelek.
Ezt mondtátok