Kipróbáltam az intimkelyhet, és csodálatos találmány. Az első két nap elég izgalmas volt, de aztán pikkpakk meg lehet tanulni ki- és betenni.

Lenyírtam a fiam haját, nagyon jól bírta, sajnos nagyon rövid beállítást sikerült választanom, úgyhogy most elég csúnya lett a gyerek, de így is nagyon szeretem.

Vettem egy nagy levegőt, és elmentem egy márkás fehérnemű üzletbe, hátha találok melltartót magamra. Sikerült is vennem magamnak egy drága, de ronda darabot, de állítólag még fél évig változhatnak a méreteim, és ha esetleg majd beleférek az E-s (!!!) kosárba, akkor tudok magamnak venni drága, de szép darabokat is.

Befejeztük a Broadchurch első évadát, amiben mindenki rendkívül szomorú és szenved, és mégis szeretem.

Tegnap megnéztük a Kafarnaum c. filmet, amin nagyon sokat bőgtem, mert gyerekek vannak benne, és éheznek és bántják őket és rettenetes körülmények között élnek. Mégis szerettem, és újra megnézném.

Csak úgy érdekességképpen, éppen a Gyászt olvasom Németh Lászlótól, amiben szintén mindenkinek rossz és mindenki szenved, úgyhogy lehet, hogy szándékosan választok magamnak ilyen témákat az úgynevezett szabadidőmben.

Kicsit letörtem Python tanulásilag, mert a leckéket értem, a kis gyakorlatokat meg tudom csinálni, a házikat is gond nélkül megoldom, aztán jön egy milestone project, és azt sem tudom, hogyan álljak neki, és a megoldást is értetlenkedve nézem.