Persze közben eszembe jutott, hogy egy csomó izgalom történt ám, hogy is felejthettem el. A nagylány új ágyat kapott!!
4!!44!!
Jó, hát nyilván ez csak a szűk családnak izgi, összeraktuk, amíg nem volt itthon, és videóra vettem az első találkozást. Azóta is szereti, de érdekes, hogy reggel még nem kel fel belőle, hanem ugyanúgy kikiabál, mint eddig a rácsosból. Az első este volt némi próbálkozás a részéről, hogy mi történik, hogy ha leszáll róla és kijön a szobából alvás helyett, de azt elég gyorsan lerendeztük. A régi rácsos még mindig ott van a szobában, azt kapja majd a fiúbaba, de egyelőre nem használja, úgyhogy befenyegettem, hogy sajnos a rácsosban kell aludnia, ha nem fekszik le az új ágyába. Ez használt.
Szóval egy hete van meg az ágy, azóta kétszer leesett róla éjszaka, úgyhogy most a leesésgátlón kívül egy széket is odatolunk mellé. Amúgy nagyon édes, próbált félálomban visszamászni rá egyik alkalommal, de nem ment. A délutáni alvás pedig azóta kész kabaré, a szobából nem jön ki, és nem is kiabál, de a jelek szerint előtte még rajzol, gyurmázik, könyvet olvas, majd lefekszik és elalszik. Persze ezek után takaríthatom a gyurmadarabokat, illetve összefilcezte magát és az ágyat is, de egyelőre ennyit simán megér az, hogy van csendes pihenőnk napközben.
Ezt mondtátok