Nagy merészen elmentem egyedül a két gyerekkel játszótérre, ilyen eddig még nem volt, eddig csak fagyizni mentünk így hármasban. Csak ma este férjemnek programja volt, aztán ilyenkor baromi hosszúnak tűnik a délután. A játszóterezéssel jól megy az idő, odaút, meg vissza, egy kicsit ott lenni, a fák miatt az idő is egész jó, aztán hipp-hopp 6 óra, lehet hazajönni, vacsora, matatás, és már lehet is fürdetni. Ja de hogy azt kifelejtettem a számításból, hogy az még rendben van, hogy leülök egy padra szoptatni, csak természetesen ilyenkor tűnik el a gyerek a látóteremből. Meg ha pont akkor van az "elvette tőlem" dráma, akkor elég körülményes elintézni.
Viszont ennek ellenére tök jól sikerült, sőt, hazafelé a 700 méteres úton is balhé nélkül sikerült hazajönni a kismotor-testvérfellépő-csatos hordozó kombinációjával.
Ja, és bedobtam az egyik szimpatikus bölcsis anyukának, akivel mindkét gyerekünk ugyanolyan idős, hogy szervezhetnénk közös programokat, a gyerekek jól elvannak egymással, vagy mittudomén. Már hetek óta be akarom neki dobni, csak izgultam, hogy MI VAN, HA NEMET MOND? Mint ha randira hívnék valakit, komolyan.
Mi van még?
Kifogytam az egyik horgolós projektemnél a fonalból, úgyhogy elővettem a télen kezdett sálat és befejeztem.
Befejeztük a The Americans negyedik évadát, én meg elkezdtem a GLOW-t.
Hát kb ennyi.
Ezt mondtátok