Átjöttek anyósomék próbafürdetni és fektetni a picinnyt, hogy jövő héten biztosabbak legyenek magukban. Szegénykém sírt fürdetés és öltöztetés közben, nem tudom, mi lehetett a baj, persze ma oltást is kapott, meg lehet, hogy fáradt is volt már nagyon, vagy pedig megzavarta, hogy a ritkábban látott nagyszülei fürdetik, de hősiesen nem avatkoztam közbe, és a végén tök hamar elaludt. Úgyhogy jövő héten élesben is átveszik estére, mi meg elmegyünk a Momentán társulat egyik előadására, alig várom!
Elolvastam Paul Tremblay A Head Full of Ghosts regényét, nem volt rossz, a narratíva elég zavaró, túl sok szempontból megy ugyanaz a sztori (a 8 éves főszereplő, a felnőtt főszereplő, és egy blogger is kielemzi kb ugyanazt), és ez kizökkent, de nem is ez a baj, hanem az, hogy a vége meglepően brutális és nagyon megviselt. Nem erre készültem, én ezt nem akartam elolvasni, jaj.
Elkezdtem A lány a vonatont, el akarom olvasni, még mielőtt megnézném a filmet, eddig tetszik, de nagyon nyomaszt alkoholba menekülő lecsúszott nő, aki az exét hívogatja részegen. Nyilván ez is a cél, ez nem egy vidám sztori.
Aztán életemben először rákattintottam egy banneres hirdetésre, sőt, be is regisztráltam az adott oldalra. Többször nekirugaszkodtam már a programozásnak, de egy ponton nem jutottam túl. Makrókat és scripteket tudok írni, vagyis inkább felvenni és addig hekkelni rengeteg guglizás után, hogy aztán az működjön. Megértem a SAP ABAP kódját, dolgoztam együtt fejlesztőkkel, bogoztam már ki programkódot, határoztam meg nagy vonalakban működési logikákat/szabályokat, de nem tudok programozni. Szóval beregisztráltam a CodeBerry-re, nem tudom, hogy mikor és hogyan fogok rá időt szakítani, de hiányzik a kreatív problémamegoldás, ez pedig megmozgatná az agyamat.
Ezt mondtátok