Múlt héten fordult elő először, hogy valaki észrevette a hasamat a metrón, és átadta a helyét. A terhesség továbbra is irtó jó buli, van egy teljesen kitapintható gyerek a hasamban, minden este azzal szórakoztatom magam, hogy figyelem, mit csinál. Persze vannak kellemetlen mellékhatásai így a 30. hét környékén, például ráül a hólyagomra, és akkor folyamatosan úgy érzem, mindjárt bepisilek. Aztán nem tudom, hogy a gyerek, vagy pedig valami más miatt, de múlt héten minden éjjel rosszul aludtam. Felébredtem, forgolódtam, görcsölt a vádlim, férjem horkolt, nem tudtam visszaaludni ésatöbbi. De most végre végigaludtam az éjszakát, igaz, hogy keveset, de legalább egybe, olyan vagyok, mint egy csecsemő. Mert hogy egyik éjjel még üvöltöttem is, mikor begörcsölt a lábam.
Már csak két hetet dolgozom, szüleim minden alkalommal csodálkoznak, hogy ilyen korán abbahagyom a munkát, hát mit fogok csinálni, nem lesz ez így sok? A gardróbszekrényt leszámítva semmi más bútort nem vettünk még, semmi ötletem nincsen a szoba dekorálására, virágokat szeretnék ültetni a balkonládákba, be akarom fejezni a horgolt zsiráfot, asztalossal is csináltatni kell pár dolgot, meg légkondit beszereltetni, hetente többször szeretnék tornára járni, meg még fellépésem is lesz, ja és úgy képzeltem, hogy majd az erkélyen üldögélek és olvasgatok, élvezem a szép időt és a nyugalmat, napközben meg piacon vásárolok és vacsorával várom a férjem, vagy nem, mert mozdulni alig tudok majd már. Ja és persze azt sem tudom, mire van szüksége egy gyereknek, semmi cucca nincsen még, nem olvastam még el egy gyereknevelős kölcsönkönyvet sem, azt sem tudom, mit kell egy szülésre vinni. Remélem, hogy nem fogok koraszülni, elég nagy kiszúrás lenne, szóval ennyit arról, hogy mivel fogom tölteni az időm.
Aztán mi volt mostanában. Frankofón filmnapok, fura francia filmek, aztán ismerős ajánlására megnéztük a Lobstert, de egészen szörnyű volt (pedig csekkoltam vele, hogy nincsen benne gyerek/szülő szenvedés, betegség, halál, erőszak, és ez tényleg nem volt benne, de akkor is). Ezt a hetet direkt nyugisra hagytam, múlt héten kicsit megszaladtak a programok, és nem bírok most már minden nap csinálni valamit. Így múlik el a világ dicsősége.
Hétvégén megnéztünk a Budapest design vásárt, ahol impulzusvásároltam ezt a képet, fogalmam sincsen, hova tegyem, így egyelőre a hálószobában van a kihasználatlan könyvespolcon (egyelőre még több hely van, mint könyv). We need to talk about Kevin-t olvasok, ami érdekes választás, gyerekvállalás, anyaság, ezzel kapcsolatos nehézségek és kételyek, de majd olvasok utána valami könnyűt.
Ezt mondtátok