Izguló követőim számára némi update: a horgolt fenyőfa elkészült, sajnos elég amorf lett, mert a ragasztásnál minden picit elmozdult, és már majdnem készen volt, mire láttam, hogy kissé szétesett, de nem baj:
Az idei karácsonyt is megúsztam túlzabálás nélkül, a titka az, hogy nagyon sokszor és határozottan kell nemet mondani. Annyi változás volt az előző évekhez képest, hogy férjemmel együtt most jött velünk a kis mostohalányom is, és teljesen jól bírta a nagy családdal járó strapát, egész nap elvolt az unokaöcsémmel (pedig fiú, fúj), estére pedig annyira megjött a hangja, hogy mindenkivel papírrepülőt hajtogattatott, és beállított minket versenyezni. Ezzel egy időben rájöttem, hogy nem tudok életképes repülőt hajtogatni. A kiscsaj amúgy teljesen ideális társaság hétvégére és ünnepnapokra, mert simán alszik reggel 10-ig, vagy fél 11-ig, szóval nincsen már reggel hatkor rajcsúr meg hasonló horror.
A következő négy napban megnézzük a star warst, szervezek illetve részt veszek egy-egy előszilveszteri partin, illetve még ott lesz az igazi is ugye, mindegyik alkoholmentesen, kicsit kiábrándító. És csak most esett le, hogy január 1. péntekre esik, és ez csodálatos. Elsejét anyósoméknál töltjük, de utána még jön egy szombat és egy vasárnap, amire semmi de semmi programunk nincsen még, nincsenek erre szavak.
Ezt mondtátok