Múlt héten vasárnap elmentünk megnézni a Ludwigban a Ludwig goes pop kiállítást, ami érdekes volt, de még jobb lett volna, hogy ha nem termenként egy magyarázó tábla van, hanem minden kép mellett némi szöveg. Mármint ha a táblán valami összefoglaló lett volna úgy általában a korszakról, akkor oké, de általában arról szólt, hogy akkor XY is felhasználta a női motívumot, míg ZW meg inkább az alakokra koncentrált, és tanácstalanul álltam, hogy a teremben található képek közül melyik melyik. Mert ha megnéztem a képeket először (meg hogy ki csinálta), akkor mire a táblához értem, elfelejtettem a neveket, de ha a táblát olvastam el, akkor nem tudtam, miről van szó, és a képek nézegetése közben próbáltam felidézni az infókat, így aztán föl-alá cikázás lett belőle a tábla és a képek között, ami hosszú távon elég idegesítő. Szóval ha azt az egy-egy mondatot a képek mellé sikerült volna tenni, akkor én, mint pórnép is többet felfogok a kiállításból, de ez lehet, hogy magasművészet, és mitképzelek.
De nem is ezt akartam mesélni, hanem hogy a férjem a ludwig lépcsőjén elejtette a telefonját, aminek hiába van tokja, lépcsőn lebucskázást nem élte túl. A legtöbb telefon törött képernyővel tovább használható, de nem a nexus 4, mert ott valami egyben van valami mással, lényeg: ha törött a képernyő, akkor nem reagál az érintésre sem. Az első sokkon túljutva kiderítettem, hogy az alleeban nyitva van az extragyors szerviz, de nem végződött happy enddel a nap, mert nem volt alkatrészük, de mindegy, ez továbbra sem a lényeg (hanem akkor mi??!? kérdezném már anyámat ha így mesélne történetet), hanem:
A telefonon két gomb volt működőképes, egy, ami a képernyőt aktiválja, a másik a hangerő-szabályozó. A képernyőt hiába aktiválod, semmi sem lehet vele csinálni, hiszen minden máshoz érinteni kéne, ami nem működik. Így a telefon kikapcsolhatatlan. Ha hosszan nyomod a gombot az újraindít, de kikapcsoláshoz le kéne okézni a képernyőn, hogy kikapcsolnád. Amit nem tudsz. Ennek a típusnak az aksija nem kivehető, így azzal sem lehet megölni, szóval a telefon él és virul addig, ameddig le nem merül. Ezzel mi a baj? Hogy be volt állítva ébresztésre, méghozzá sokkal korábbra, mint kellett volna (mert pénteken kivételesen korábban keltünk, de hétfőn már nem akartunk). Meg tudod mondani a telefonnak, hogy ne ébresszen? Nem. Ki tudod kapcsolni? Nem. Ki tudod nyomni reggel az ébresztőt? Hát ez az: nem. (Vid a történet ezen pontján kiáltott fel, hogy user experience!!)
Így esett az, hogy hétfőn reggel kénytelenek voltunk a beépített szekrénybe két kupac ruha alá pakolni a telefont, ami csak ébresztett és ébresztett hűségesen, szakadatlanul, újra és újra, míg le nem merült végre.
Ezt mondtátok