mert ez egy ilyen ördögi kör, ahol annyi ideje nem írok már, hogy egyre többről kéne, ezért nem állok neki, mert már olyan sok dolog történt.
Az utóbbi hetekben főleg fellépésekre készültem, két hete volt egy nagy, amire szüleim is eljöttek, és legnagyobb meglepetésemre párásodó szemekkel ölelgettek utána. Azután arra gondoltam, hogy pihenek egy keveset, de most pénteken egy másik fellépésünk is lesz (este 11-kor a corvintetőn, hogyan fogok ébren maradni addig?), amire jaj ugyan már, dobjunk össze valami koreót, szóval összedobtunk, ennyit a pihenésről.
Májusi hosszúhétvége szombatján a bakonyi kalandparkba mentünk, fáramászós, karabínerezős akadálypálya, amit nagyon élveztem, és csak időnként éreztem úgy, hogy mit csinálok én itt. Meg kirándulások is voltak, máskor, más hétvégéken, de ki tudja ezt számontartani.
Közben otthonról dolgozom, süt a nap, egy szörnyű hangú madár kerreg, a virágaim továbbra sem pusztultak ki az erkélyről, este pedig társasjátékozni megyek, jó lesz ez így.
Ezt mondtátok