A hétköznapok teljesen átvették az uralmat. A hétvégén mintha nem is léteznének, törlődnek a gondolataim közül is, hogy aztán időnként rácsodálkozzak, hogy miket is csináltunk. Például milyen jó, hogy bloggol a pasim, így legalább ő megemlékezik az alienél töltött, tábortüzezős délutánról.

Még múlt pénteken megnéztük a Szuper 8-at, és még szinkronizálva is jó volt. Egyre inkább kezdek arra rászokni, hogy úgy álljak neki egy filmnek/könyvnek, hogy nem tudok róla semmit. Persze így elég nehéz kiválasztani, mit is akarok megnézni, de én szeretek egy jó barát "jó volt, nézd meg" véleménye, vagy akár csak egy hangulatos plakát alapján választani. Volt már olyan is, hogy a többiek kinéztek egy filmet, én pedig csatlakoztam a társasághoz. Nem tudtam előre, mit fogunk látni, de nem is érdekelt. A trailerek mostanában nagyon sokmindent elárulnak már a sztoriból, én pedig szeretnék őszintén meglepődni.

A könyvekkel már nehezebb a helyzet, a fülszöveg elolvasását elég nehéz megállni, de a legnagyobb hatást azok a történetek gyakorolták rám, amikről elképzelésem sem volt. Stephen King Christine c. regényét még a könyvtárból vettem ki, újra volt kötve, ezért nem volt a borító hátulján fülszöveg. Miéville-től a Perdido pályaudvar, illetve az Armada (főleg az utóbbi) azért (is) volt izgalmas, mert semmit nem tudtam előre. És pont ezért szeretem Vid rövid könyvajánlóit, mert tud úgy véleményt mondani valamiről, hogy közben nem lő le semmit a sztoriból.

Szombatot a családommal töltöttem, fürdés, szauna, alvás, de nem sikerült előre rápihennem erre a hétre. Három nap egyhuzamban is kb 11-re értem csak haza este, ki vagyok purcanva tőle kicsit. Hétfőn orosz utáni váratlan sörmeghívás (államvizsgát ünneplendő), kedden a már említett celebspotting a medúzákkal, szerdán ruhacsere, ma pedig úgy volt, hogy megyek táncolni, de ha meg kell mozdulnom, akkor elsírom magam. Az utóbbi három napban egy tréningsorozaton vettem részt, aminek túl sok köze nem volt a munkámhoz, de már majdnem érdekes volt, mindenesetre teljesen lefárasztott, és a fejemben most folyamatosan egy olasz akcentussal beszélő férfi magyaráz az unapproved sourcing techniques-ről.

Most egy hónapig nem lesz orosz, de rengeteg házit kaptam, szóval rendszeresen kellene vele foglalkoznom. Amíg nincsen orosz, többet akarok táncolni, megvágni a számomat, gondolkodni a szólón, gyakorolnigyakorolnigyakorolni. Új alaplap kell a gépembe. Kikölcsönöztem a fejőséva könyvet, két hetem van fikázhatóra olvasni.

Alszom egyet most inkább.