Ezt mondtátok

  • AnnGel: @isolde: de jó, nagyon menő vagy! (2023.07.24. 23:46)
  • isolde: Tök jó! Én 42 évesen csináltattam az első tetoválást. (2023.07.24. 16:41)
  • isolde: @AnnGel: itt Norvégiában azt az elméletet tolják, hogy a szülőknek haveroknak kell lenni, mert ha ... (2023.06.10. 14:07)
  • AnnGel: @isolde: sajnos nem tudok részleteket, hogy kivel megy hogyan szokott konfliktusa lenni a gyerekem... (2023.06.09. 13:08)
  • isolde: Én pont bírtam anno az oviban a verekedős gyerek anyukáját, mert jó fej volt. De lehet, hogy csak ... (2023.06.09. 07:32)
  • Utolsó 20

2011.04.28. 15:22 AnnGel

Újabb váltás


Ezt a bejegyzést azért írom, hogy legyen mit visszaolvasnom x hét múlva, mikor azon fogok anyázni, miért váltottam.

Szóval a munkám nem volt rossz, de elkezdtem rettenetesen unni az utóbbi hetekben, a lehetőség pedig itt volt, hogy betanulhassak egy másikra. Persze nem biztos, hogy ezt szeretni fogom, de az is biztos, hogy a jelenlegit sem szerettem volna két hónap múlva.

Így váltottam, helyileg nem nagyot, csak egy asztalnyit, és igen, úgy gondolom, hogy jó ötlet volt a kényelmes, de agyrohasztó pocsolyát otthagyni egy komplex, kihívásokkal (= szopással) teli munkáért, mert azt hátha élvezni fogom. Persze van némi probléma, mint például két hét múlva elmegy az, akitől átveszem, meg úgy általában fosok az egésztől, de örültek, hogy elvállaltam.

Hát így. És akkor mostantól ha rinya jön tőlem, tessék csak legyinteni. Ezt akartam, én vállaltam, szavam nem lehet.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://anngel.blog.hu/api/trackback/id/tr875160268

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása