Véget ért az orosz nyelvtanfolyam már lassan két hete, én pedig magántanárt keresek, aki heti egy alkalommal szépen jóra okít. Tanfolyam azért nem játszik, mert nincsen időm és erőm heti kétszer járni a heti egy-két táncpróba, plusz a szólótáncom mellett, és tudom, tudom, heti egy alkalommal nem megyek semmire, de én azért reménykedek, hátha mégis, mert nem szeretném feladni. Házit írni hajlandó vagyok, meg szorgalmas is vagyok, haladhatunk gyorsan, de azt nem tudom megoldani, hogy heti kétszer is rászánjam az estémet, mindig ütött valamit, pl ruha/táncpróbákat.
Aztán rájöttem, hogy tanárt találni csak látszólag egyszerű (megguglizom oszt kész). A tanfolyamtanárom ajánlkozott, de nem szerettem a stílusát: ha szóba került egy téma, akkor minden szót leírtunk hozzá. És akkor az igét is. A folyamatos és befejezettet is. És a melléknevet. A melléknév rövid alakját. A főnevet is. Így mire kiszótáraztunk egy szöveget, amiben néhány ismeretlen szó volt csak, leírtunk két oldalnyit a szótárfüzetbe. Egyik alkalomról a másikra húsz szót még nehézség nélkül megtanulok. Ötvenet már nem, mert csak ránézek, és a kedvem elmegy tőle. Ha a tankönyv húszféle kaját tanít meg (alapszavak: hús, tej, víz stb), akkor nem akarok leírni százat (csirkehús, marhahús, sertéshús szinten). Fél alapfokon vagyok jelenleg, ez a szókincs szerintem középfok, és bár nincsen ellenemre a tankönyvön felüli plusz anyag, de mértékkel bánjunk vele.
Szóval kerestem másik tanárt, hétfőn voltam nála, anyanyelvi fiatal csaj. Beszélgessünk. Nem ismered ezt a szót? Akkor írd le! Én meg nézek rá értetlenül, mivel nem vagyok még olyan szinten, hogy hallás után leírjam, hogy путешествовать. Ragaszkodott hozzá, hogy a Sag za sagomból tanuljunk, ne a Kljucsból, a kettő pedig teljesen más sorrendben veszi a nyelvtant, így azt vártam, hogy első leckénél felcsapjuk, és szépen feladatról feladatra megnézzük, mi az, amit már tudok, és mi az ami új. Ő nem ezt csinálta, hanem kinyitotta a ragozási táblázatot, és mondjunk példákat az esetekre. Szóltam neki, hogy nem vettem még pl az eszközhatározós esetet, de nem igazán zavarta, diktált vele egy mondatot, és ennyi. Nekem ez így nem megy, tudom, hogy rugalmatlan vagyok, de nekem szabály kell, példamondat, magyarázat és feladatok, sok-sok feladat, haladjunk szépen a tankönyv szerint, és főleg: írjon a tanár, mert attól, hogy utólag szól, hogy az ott o-val van, és oda még jön egy lágyságjel, nem segít, csak a jegyzetem fog rettenetesen kinézni. Tök jó egy ilyen tanár, amikor valaki szóbelire készül, de én csak nemrég kezdtem.
Jövő héten szerdán megyek egy másik csajhoz, aki egy ismerős ismerősének az ismerőse, tanárként végzett, tanfolyamon tanít, már az előzetes egyeztetéskor megkérdezte, hogy mik a terveim a nyelvvel, elmondta, mit vigyek, szólt, hogy fog íratni egy szintfelmérőt, hogy lássa, milyen szinten vagyok, szóval eddig jól hangzik, remélem, hogy bejön.
Ezt mondtátok