De hogy ne csak rossz dolgokról írjak: süt a nap, a hajam lila, a héten felneveltem az első kicsi makrómat (kinek mi okoz örömet), tanulok magassarkúban járni, és költözöm. Négy és fél év abban a félszobában, az utóbbi fél évben már alig voltam ott, szóval csak szavak szintjén változik a helyzet, de akkor is. Jó volt ott, de jó lesz eljönni is.
Ezen kívül február végéig szinte minden hétvégémre már van valami programom, fellépések, órák, találkozók. Kicsit még mindig túlvállalom magam, de a két ünnep között amikor ötre hazaértem (hogy nyolcig ügyeljek), fél kilenckor már elaludtam az unalomtól. Szóval kellenek nekem ezek a délutáni elfoglaltságok, vagy csak megszoktam már, hogy hazaérkezés után három órával már alszom, és a szervezetem csak ennek engedelmeskedett.
Ezt mondtátok