Tömör kivonat azoknak, akik csak most kapcsolódtak be.
Januárban még a pályázatíró cégnél dolgoztam, és nagyon nem szerettem, emellett a záróvizsgámra készültem. Még ebben a hónapban felmondtam, levizsgáztam, sokat olvastam és elkezdtem C++-t tanulni, meg Zumázni, illetve egy darabig kerülőúton jártam haza, mert féltem.
A februárom kb ezzel el is ment, welnesseltem, aztán készültem a floridai rokonlátogatásra. Március első felét ott töltöttem, hideg volt és elszáradtak a pálmafák, de legalább vettem magamnak egy e-book readert. Floridában szerencsére sokat beszéltem angolul, mert hazaérkezés után pár nappal elmentem felvételizni a céghez, akiről pont előtte rantoltam a blogon, és ahova aztán fel is vettek. Március maradék fele innentől ügyintézéssel tellt, de mentünk sokat moziba és állatkertbe is, illetve ebben az időben kezdtem el rinyálni azon, hogy keveset írok.
Áprilisban kezdtem el dolgozni az első hivatalos munkahelyemen, és átvettem a diplomámat is. Első táncversenyünk hatalmas sikerélményt okozott, és ez után rájöttem, hogy mennyire fontos lett nekem. Ebben az időben kezdtem el füzetbe offline blogolni.
Májusban abbahagytam az szablyavívást, mert rájöttem, hogy az életemnek az a szakasza véget ért, júniusban legfőképpen melegem volt, és szociális életet éltem hol Pécsett, hol a Duna partján.
Júliusban eladták nagymamám házát, keveset írtam, új munkakörbe kerültem, és nem múló felfázásommal elkezdtem orvoshoz járni.
Augusztusban elegem volt a két munkakör és a betanítás miatt, de tudtam, hogy úgyis elmúlik, és szeptemberre el is múlt. Ebben a hónapban továbbra is meleg volt, felfedeztem az áfonyát mint gyümölcsöt, Sziget fesztiváloztam és segítettem albérletet keresni a pasimnak.
Szeptemberben Barcelonában töltöttünk egy hétvégét ahova azóta is visszavágyom, és először léptem fel szólóban. Októberben őszi erdőben sétáltunk és elkezdtem arról blogolni, hogy fáradt vagyok. Voltunk halloween partin, ahol én voltam a zombi/halott hastáncosnő, aztán egyszer csak november lett, macskáztam, szülinapoztam, még egy újabb munkakörre betanultam, oroszra jártam, hétvégente táncoltam, és egyre kimerültebb lettem.
December elején még többet táncoltam, aztán nem, de azok a hetek valahogy elúsztak, továbbra is tanultam a munkahelyen, emiatt kevesebbet írtam, családoltam, évvégéztem.
Tömören, teljesség igénye nélkül. Vannak állandó dolgok, mint a csütörtöki sörözés, a baráti találkozók, hétvégi szerepjáték-alkalmak, hazautak, sorozatnézős hétvégék, amik remélem megmaradnak az új évre is, mert ezek azok a dolgok, amik miatt várok minden napot.
Ezt mondtátok