Szombaton ismét a belváros, ismét piac, mert kitaláltam, hogy fügét kell ennem, igazit, nem aszaltat, és ebben senki nem állíthat meg. Vettem négyet, ami egész napra kitartott, el is neveztem őket túlélőfügéknek. Letértünk kevésbé turistás mellékutcákba, nagyon furcsa volt, hogy a turizmus-szánsájntól öt perce prostik vannak meg hajléktalanok, meg annyira autentikus kiskocsmák, hogy nem mertünk bemenni, bár gondolhattam volna, hogy ez minden városban így van, nem is tudom, miért lepett meg ennyire. A nap legmelegebb részét a hűvös árnyékos utcákon töltöttük, vagy hangulatos tereken kávéztunk, ahol a helyi punkokat figyeltük a kutyáikkal, és fényképeztem a fügéimet, és mindenre rákérdeztem a pasimnál, hogy mit jelent.
Megnéztünk a belvárosi katedrálist, ahova nem lehet pántos ruhába bemenni (készültem előre), és hattyú úszik a belső kertjében, a tetejéről pedig megcsodáltuk a kilátást miközben azon töprengtünk, miért van minden ház tetején egy kicsi sufni.
Délután elindultunk a Tibidabo-hegyre százéves vidámparkot és Szent Szív templomot nézni, ehhez először metrózni kellett, majd gyalogolni meredek utcán gyönyörű villák között, végül fogaskerekűre ülni, és máris ott voltunk az ál-gót templomnál, tövében körhintával.
A vidámpark a hegy oldalába épült és mivel nem szedtek belépőt, így közelebbről is volt alkalmunk megnézni. Aztán feltámadt a szél, és fáztam egy kicsit, így rövid nézelődés után elindultunk. Egy óra múlva már mozgólépcső vitt minket a meredek utcán a Parc Güell felé, az a mozgólépcső, amiről annyit lelkendeztem előtte, és reméltem, hogy odatalálok, és most végre volt is valaki mellettem, akivel megoszthattam, hogy mennyire jó ez.
Parc Güell egy nagyon érdekes látomásra hasonlít, ami már kicsit összefolyik és semmi nem egyenes benne, de hadd adjam át a szót itt egy kicsit, mivel a furcsa formákról és mozaikokról én sem írhatnék jobbat.
A nap zárásaként tapast ettünk, benne kicsi polipot (úristenennekcsápjavan, nézdjujdecsápjavan), és megnéztük este a belvárost. Ha lehet, még nagyobb volt a tömeg, mint nappal, a kirakatokat felváltották lehúzott garázsajtók, és árusok színes világító röppentyűt lődöztek fel a magasba, mi pedig újabb, eddig ismeretlen utcákat fedeztünk fel.
Ezt mondtátok