Most egy kicsit úgy sok, hogy egy Sziget posztot nem tudok befejezni, miközben a többi ott motoszkál a fejemben, és hogy két ember munkáját végzem és jövő héten egy harmadikét is, és nem azért, mert túlóra lenne, mert nem, csak egyszerűen reggel leülök és azt veszem észre, hogy órák óta pisilnem kell, de még mindig nem megyek el, és hogy beteg vagyok közben, és rettenetes a hangom, köhögök, fújom az orrom, magyarázok az új embernek, állandóan figyelnem kell rá, hogy írja le, és ha csinál valamit, és mutatom neki, hogy na ezt csináld, amit ide írtunk, akkor is előbb kérdez, én meg csak annyit mondok idegesen, hogy leírtuk, mit kell csinálni, és akkor azt mondja, hogy ja tényleg, és kicsit most így sok, hogy nem tudom normálisan elolvasni az e-mailjeimet, hanem csak átfutom, és majd később válaszolok, és aztán napok múlva jövök rá, hogy nem válaszoltam, ha egyáltalán eszembe jut még, hogy kaptam e-mail, és az egész napi rohanás és tanítás kimerít és fáradt vagyok, és elsírom magam a vonaton, de inkább asszem mégis az fáraszt, hogy nincsen időm magamra és a kis hülyeségeimre, hogy például elolvasgassam a kedvenc blogjaimat, vagy nemtom.
Jajmár.
Ezt mondtátok