Munkaügyben végül úgy döntöttem, hogy februártól már nem dolgozom tovább, de nem, nincsen helyette másik még. Szörnyen éreztem magam, mert egyszer beszélnem kellett a vezérigazgatóval (aki sokkolóan jó fej volt, referenciát ad, illetve felajánlotta, ha bankhoz jelentkezem, tud esetlen egy-két szót szólni az érdekemben, mert vannak kapcsolatai), aztán egyszer a közvetlen főnökeimmel, majd a divíziómmal, és az utolsó napomon elköszönök még a maradék munkatársaktól is. Sajnálták nagyon, szerették volna, ha maradok, sokan teljesen megdöbbentek rajta, én pedig napokig borzasztóan rosszul éreztem magam. Lehet rám hatni szomorú tekintetekkel, sajnálomokkal. Néhány munkatárs tudja az igazi okot (rendszeres túlóra), mások a "miután lediplomázok, szeretnék kicsit más irányba is körülnézni" választ kapták.
Ma reggel voltam egy állásinterjún, amire a cég az egyik honlapra feltöltött önéletrajzom alapján keresett meg, de túl szép is lett volna, ha ilyen hamar elhelyezkedem. Nem tetszett, semmi köze a végzettségemhez, nyelvtudás nem kell, szakmai tapasztalatomhoz sok köze nincsen, határozott idejű (novemberig), semmilyen szempontból nem megfelelő.
Amúgy meg az van, hogy tanulok (nem eleget), Dextert nézek (sokat) (és most itt jön a Dexter-ajnár, hogy rég volt olyan sorozat, ami ennyire lekötött volna, hogy 5 órán keresztül egyhuzamban nézzem, és izgalmas, és jók a karakterek, és a sztori, és a fordulatok, és mennyire jól néz ki Dexter, főleg mikor gonoszan néz, hehe, (de nem kell nekem borostás sorozatgyilkos, mert van fülbevalós íróperfordítóm, aki nem öl embereket, ellenben ágyba hozza a kávét)).
Zenék közül most soundtrackek mennek, szintén Dexter (igen, ennyire rákattantam), meg Clint Mansell-től a Moon OST, könyv téren pedig befejeztem a Hozsánna néked, Leibowitz-ot (a történetet nem vagyok benne biztos, hogy teljesen értettem - túl sok bibliai utalás -, de a tanulságot levontam), most Philip K. Dick: Minority Report.
Közben tervezgetem a februárt, attól tartok, sok időm lesz, szóval ezt igyekszem tanulásra fordítani: jó lenne számviteli tudásom frissíteni, kicsit angolozni (mindent angolul nézek, angol felirattal, de néhány nyelvtanfeladat rám férne), programozni (mert érdekel), meg valamit kezdenem kellene a német nyelvvel is, de az örök mumus.
A fentieken kívül pedig továbbra is sokat találkozom a barátaimmal, járok táncra, kevesebb szénhidrátot eszem, kölcsönmacska gyalogol át rajtam éjjel, és szerelmes vagyok már 9 hónapja.
Ezt mondtátok