Ezt mondtátok

  • AnnGel: @isolde: de jó, nagyon menő vagy! (2023.07.24. 23:46)
  • isolde: Tök jó! Én 42 évesen csináltattam az első tetoválást. (2023.07.24. 16:41)
  • isolde: @AnnGel: itt Norvégiában azt az elméletet tolják, hogy a szülőknek haveroknak kell lenni, mert ha ... (2023.06.10. 14:07)
  • AnnGel: @isolde: sajnos nem tudok részleteket, hogy kivel megy hogyan szokott konfliktusa lenni a gyerekem... (2023.06.09. 13:08)
  • isolde: Én pont bírtam anno az oviban a verekedős gyerek anyukáját, mert jó fej volt. De lehet, hogy csak ... (2023.06.09. 07:32)
  • Utolsó 20

2009.08.28. 12:42 AnnGel

Inglorious Basterds

Ez az a film, amit közben egy cseppet sem élveztem, de utólag jövök rá, hogy jó.

Nem tudtam, miről fog szólni, nem ismertem a szereplőgárdát, szándékosan nem néztem meg egyetlen trailert sem, mert azt gondoltam, milyen jó lesz úgy beülni rá, hogy elképzelésem sincsen a történetről.

Változom. Mással nem tudom magyarázni, miért voltam rosszul az erőszakos jelenetektől., miközben eddig az ilyesmi sosem zavart. Vér és bél és halál, oké, vágás, következő jelenet. De ebben a filmben túlságosan sokkoltak ezek, és elrontották az egészet.

Talán pár hét vagy hónap múlva újranézem, mert tetszett a vérengzést leszámítva (sosem gondoltam volna, hogy majd egyszer ilyesmit fogok mondani, lám, így múlik el a világ dicsősége). Lehet, hogy csak rossz passzban voltam, de lehet, hogy érzékenyebb lettem szétlőtt holttestekre, meg a baseball ütővel való agyonverésre. Kár.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://anngel.blog.hu/api/trackback/id/tr535160007

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása