Hétvégén semmi dolgom nem volt, szóval megnéztem az Egy boltkóros naplóját. Egy kis kitérő: könyvek és a filmek bekategorizálhatók többször nézendő/olvasandó; megérte a pénzt; megérte a rá szánt időt (de a pénzt már nem); egyiket sem érte meg csoportokba. Szóval ez a film az egyiket sem érte meg-be került, joggal kérdezhetik, mit vártam tőle, de láttam én már jópofa romantikus vígjátékokat. Ez nem az.

De tuti emiatt, vasárnap rám jött a nincs egy rongyom sem, amit..., így jártam egyet a szomszédos plázában. Vásárláshoz való viszonyomat tökéletesen mutatja, hogy 2 és fél éve itt lakom, de még csak most jártam először az 1. emeleten (földszinten Spar+DM van, 2. emeleten meg Media Markt és Libri, létfontosságú mind). Olyan csinos felsőt, elsősorban blúzt vagy inget keresek, ami nem ez a hosszú, mell alatt elkötős, feneket eltakarós, kismamaruhaszerű borzadály. Van ilyen? Kérdésem döbbenetet / együttérzést váltott ki, ilyen miért is lenne, most valamiért ez a heppje a világnak. A maradék ruhák pedig ocsmány színűek / pöttyösek / kockásak / olyan anyagból vannak, amiket Mama hord otthonka gyanánt. Ami pedig gyönyörű, és egy álom - fekete, hosszú ujjú blúz, lila virágokkal -, az mellben kicsi, vagy derékban nagy (tudom, a nagy mell olyan probléma, mint az "jajjmármegintfogytam, hízniakarok": senki sem kíváncsi rá).

Hétfőn próbanapon voltam, csináltam egy táblázatból kettő másikat, 40 oldalas szövegből 4 oldalasat, iroda, sok ember egy légtérben, többségük fiatal, nap végére szemem kifolyt, kontaktlencsében nem bírom a monitort. Nap végén értékelés, ügyesokos vagyok, kedden legkésőbb szólnak, de már az is lehet, hogy ezen a héten. Addig is a héten még megyek BKVzni, csütörtök-péntek-szombat délutános műszak.

Edzést kihagytam, fülledt időben élni alig van kedvem, nem hogy teljes védőfelszerelésben csapkodjak másokat egy fadarabbal (szadizmusra való hajlamom az időjárással változik), így találkoztam Apasim blogger barátaival, akik nem ettek meg, sőt.

Ilyesmi.