Pici unokaöcsém Mikulás-ruhába öltöztetve (mindenki meghülyül, mikor szülő lesz?) kúszik a padlón, a konyhából tömény égésszag árad (r.i.p. tarhonyás zúza), Apu magából kikelve magyarázza, hogy egy menedzsere hogyan baszott el majdnem teljesen egy munkát (a srác nálam már lógna, lehet, hogy humánmenedzsment szakirányra kéne mennem), a tengerimalacok közül az egyik meg megint beteg. Az állatorvos erre is csak azt mondta, hogy allergia, csakúgy, mint az előző kettőre, akik már elpusztultak.
És miközben ezt írtam, a biztosíték megadta magát, a sütőt és a gépet még csak elviszi, a mikró viszont megadta neki a kegyelemdöfést.
Jó itthon.
Ez meg a maga szomorú módján aranyos, Playcsi-tól kaptam:
Ezt mondtátok