Utolsó nap örömére lerobbantam, Londonbamenés, és London Eye-ra felszállás helyett, fejfájás, szédülés, fáradtság, délután alvás.

Összegezve ez a hét jó volt. Élveztem az órákat, meg minden, bár lehet, hogy az a tudat dobott fel, hogy nemsokára hazamegyek. Néha úgy érzem, elrepült ez a négy hét, de ha arra gondolok, milyen volt itt az első napom, olyan, mintha hónapokkal ezelőtt lett volna.

Jó lesz hazamenni. Hiányzik mindenki.

Vicces, hogy ahhoz képest, hogy nem vagyok a világ végén, kb 10 órát úton leszek, mire hazaérek (najó, csak 9et, csak az időeltolódás miatt tűnik majd 10nek):
16:00 - jön értem a suli szervezte taxi, hogy kivigyen reptérre, jól. Út oda bő egy óra.
20:10 - felszáll a repülő (mi a francot fogok addig csinálni ott??)
23:40 - leszállás (helyi idő szerint)
És innen csak kb 2 óra, és otthon leszek, tehát éjjel 2re.
Jajj.
Sebaj, viszek zenét, viszek könyvet, jó lesz.
Ja, és még nem pakoltam be semmit sem, hehehehehe. Ráér az még...

Fáj a fejem, pedig már vettem be gyógyszert. Hüpp.

Ja, és lett kis blogőrzőm, denevér, mert az dark, meg gót, meg különbenis. A neve J. B., aki ismeri a Dead Like Me sorozatot, talán rájön, miért ;) Lehet neki legyet adni, mókás.