Legalább esne rendesen, de nem teszi, csak szötyörög. Szötty. Szötty.

Majdnem elaludtam órán. Ha meg éppen éberebb voltam, akkor sem tudtam koncentrálni, gondolataim valahol teljesen máshol jártak/járnak. Vagy éppen a gyomrom kezdett rá az égős-fájós játékra.

Ma találkoztam egy szlovák sráccal, aki mikor megtudta, honnan jöttem, bejelentette, hogy ne beszéljek itt magyarul, mert otthon egy csomószor hallja a magyar beszédet, és itt nem akarja, mert utálja. Ettől rögtön olyan szimpatikus lett, mint egy vírusos hasmenés.

De legalább találtam a sulikönyvtárban Frankensein könyvet az én szintemen, meg Galaxis utikalauz stopposoknak-ot is. Óje.

És fázom, hiányzik minden, mindenki, és a fejem is rákezdett, és jajjmár.

Hiszti.