Tegnap családdal fogtuk magunkat, és kicsinosítottuk a szobámat (az albérletben), lefestettük a plafont, és kapott új tapétát is. Most halvány barackszín féle, és ez jó. Tudom, nem ez szokványos dolog albérletet felújítani, de már ótvarul nézett ki miután párszor beáztunk felülről (Bea! Bea! ééérted), és az a tulaj, aki az életveszélyes szivárgó gáztűzhelyet nem cseréli le, valszeg kitapétázni sem fog, meg különbenis egy nap alatt megvagyunk vele ésatöbbi. Meg jó családi program :P.
Szokásos családi kép: anyjapicsázás, "szíjjel vágom a fejedet a fejszível" és "a Zisten faszát" felkiáltások, "be tudok fordulni a sarkon!" "nem, nem tudsz, ráncos lesz, mint a vénasszony valaga" jelenetek (végül nem tudtak befordulni). A nap fénypontja pedig a lábujjamra az ágy rátolása (tudjátok, mikor visszahajlik a köröm, finicsiiiiii), én ordítok, család néz, Bátyám meg nagy kerek szemekkel, hogy "bocsibocsibocsi". De túléltem, hirtelen nem is fájt, aztán utána már de. Öcsém kiokosított, hogy az adrenalintól nem érzünk ilyenkor fájdalmat. Jó tudni. Szóval utána távol tartottam magam mindenféle mozgó bútortól, biztos, ami biztos.
Kialakult egy rövid Lynch-hangulat (lincshangulat, érteeeeed, höhö, deszar), mikor Bátyám két tapétacsík közben elkezdett valami undorítóan hímsoviniszta dumát nyomni arról, hogy nők dolga a takarítás, míg a férfi TVt néz. A téma ott kezdődött, hogy cikizte valami haverját, mert annak az asszonykája akkor takarít, ha a srác is segít neki, és én erre megjegyeztem, hogy aki nekem eddig volt párom (a jelenlegivel együtt kettő, höh), az mind főzött, takarított velem, segített kiteregetni, szóval tökre háziasak, és ez szerintem így van jól. Na innen rákezdett a dumára, és már Anyuval kezdtünk egyre jobban ledöbbenni, mikor végre elvigyorogta magát, és rájöttünk, hogy hülyül. Otthon ám ő is "Igen drágám, persze drágám, én fürdetem a gyereket drágám" hehe.
Ki lettem okítva tapétázásilag, pl hogy a tapétán maradt ragasztó pár év múlva bebarnul. Innen jött az ötlet, hogy fessünk fel egy nagy pöcst a falra, én addigra már úgy sem fogok ott lakni, és milyen poén, hogy pár év múlva kirajzolódik. Erre jött Bátyám sztorija:
egyik ismerősének munkatársát ki is rúgták az eset miatt. Fürdőszobában tükröt raktak fel sziloplasztal, vagy im a fészkes fenével kell ezt oda rögzíteni. A srác ezel az anyaggal felírta, hogy "PÖCS", rá a tükröt, szóval ezzel ragasztotta oda.
Pár nap múlva tulaj telefonál a főnöknek, hogy jöjjön ki. Ki is megy, nézi a tükröt.
- Nem látok semmit...
- Várjon csak...
A tulaj megeresztette a hideg vizet (a csövek a tükör mögött mentek), a tükör elkezdett párásodni, de nem mindenhol ám! A rögzítő anyag hőszigetelő volt, így annak mentén nem párásodott be az üveg, hanem szépen, hatalmas betűkkel kirajzolódott a "PÖCS" felirat...
Ma pedig izomlázam van, nagyon, wráá. És még mindig nem pakoltam ki... hazahoztam egy halom könyvet, valamelyiket még év elején vittem fel, és azóta sem olvastam el :S. A nyáron talán a végükre jutok, bár elég nagy kupac... A Setét Torony 7. kötete már tél óta befigyel, de nincsen elején összefoglalás, a 6-os kötetet régen olvastam, és már csak körvonalakban emlékszem rá. A Harry Pottert-ből az 5-et olvastam utoljára, pedig már meg van a 6-7 is. Sort kellene kerítenem rá, nehogy úgy járjak a 7-es könyvvel, mint a 6ossal. Addig halogattam, míg már mindenki elolvasta, és szénnéspoilerezték a sztorit. Még emlékszem is rá, gimiben egyik barátnőm felém fordul:
- Képzeld, E elmondta, hogy meghal benne a ***!
- Kösz V bazdmeg, erre az infóra szükségem volt, el szerettem volna olvasni...
Szóval ezek után elment tőle a kedvem erősen, ehh.
Jajjde fájok. Nem bírja a cigány a szántást, ahogy mondani szokás.
Ezt mondtátok