Szóval az van, hogy még novemberben (asszem) kitaláltam, hogy ez a gyerek baromi nyugis, ezért UTAZZUNK. Mármint addig, amíg tökre nem érdekli, hogy hol vagyunk, és nem pedig akkor, mikor majd azon fog toporzékolni, hogy miért nem megyünk játszótérre. Egy csomót gondolkodtunk előtte, hogy ha elmennénk egyet hétvégézni, akkor hova, meg milyen jellegű pihenésre van lehetőségünk gyerekkel. Wellness-szálloda kiesik, mert felváltva tudnánk fürdeni és szaunázni, illetve naponta kétszer fel kell vinni a szobába altatni. Erdőszélén faházikós kiesik, mert kirándulásból nekem néhány óra elég, nem tudok azzal tölteni több napot. Szóval maradt a városnézős verzió, Barcelonában jó idő van, szeretem is, én több, mint 6 éve voltam ott, férjem még egyszer sem, közben jó barátnőm kiköltözött oda, hát akkor menjünk. Összeszedtem, mi a legrosszabb, ami történhet (reálisan), és úgy gondoltam, hogy ha mind meg is történik, belefér.
Minden elképzelésemet felülmúlta, tényleg teljesen problémamentes volt, pedig elég necces, hogy odafelé este 8-kor szállt fel a gép, és mire a szálláshoz értünk, éjfél volt már. Viszont hatalmas előnye ennek a késő esti utazásnak: úgy megborítottuk a gyerek bioritmusát, hogy azóta sem kelt még 8-nál előbb. Ez elmondhatatlanul nagy öröm, fel voltam készülve rá lélekben, hogy 7 előtt kelünk minden nap, de nem. Persze én fél 7 után már csak forgolódtam, de a harmadik napra már sikerült megszoknom, hogy alhatok tovább. Volt némi para abból, hogy náthásak voltunk mindketten induláskor, de az utazás során elmúlt, biztos a 17 fok meg a tengeri levegő.
Az repüléshez a csatos hordozóban vittem, abban aludt az úton, a városnézéshez viszont kölcsönkértünk egy merevített, túrazsák-szerű hordozót, amiben a férjem cipelte hősiesen négy napon keresztül. Babakocsival nagyon gáz lett volna, bár láttam másokat babakocsizni a Güell Parkban - nem tűnt kényelmesnek. A legnagyobb fejtörést az okozta, hogy hogyan öltöztessem a gyereket, mert amikor én hordozom, akkor adok rá egy hordozó-takarót, de ehhez ez nem volt jó. Indulásnál igyekeztem nem elpakolni a fél háztartást, nem volt egyszerű, babakajából viszont csak néhány üveggel vittünk, iszonyú súlya van, de hát azt ott is lehet kapni. Más kérdés, hogy nem ízlett a kicsikének, így alma-banán pürén élt napokig. Ja, és a pelenkázó-hátizsák egy valid találmány. Egy napig hordtam a cuccokat a vállamon, utána inkább átpakoltam az egészet egy hátizsákba.
A rend kedvéért leírom, hogy mit csináltunk, miket néztünk meg, mert jó volt visszaolvasni a hat évvel ezelőtti utazás részleteit is, főleg, hogy a felét elfelejtettem már.
Graciában szálltunk meg, airbnb-n foglaltuk lakást. Eredeti foglalásunkat valamiért nem tudták teljesíteni, ezért kaptunk változatlan áron egy ultraszuper lakást. Fürdőkád! Két hálószoba!! Még utazóágyat is betettek a picinnynek.
1. nap: Sagrada Familia, továbbra is lenyűgöző, mindenképpen előre kell jegyet venni. Utána barátnőmmel és pasijával találkoztunk, ebéd, séta, megnéztünk egy bolhapiacot, aztán Parc de la Ciutadella, de akkor már sötét volt. Meg séta a belvárosban, Born negyed, vacsora, aztán haza.
2. nap: Park Güell, ide is kell előre jegy, innen séta a Casa Milába, más néven La Pedrera. Nem emlékeztem, hogy ilyen drága lett volna a belépőjegy (22 euró!!), így a két házból (Casa Battló lett volna a másik) csak ezt néztük meg. Itt volt a legidegőrlőbb élményem, ami jól mutatja, hogy bár a kicsikével tényleg semmi probléma nem volt, azért mégis rengeteg idő elment azzal, hogy etetek/pelenkázok/helyet keresek etetéshez vagy pelenkázáshoz.
Még mielőtt a Casa Milába jegyet vettünk volna, kerestünk egy padot, ahol le tudok ülni etetni, mert kajaideje volt a kislánynak. Leülünk, férjem leveszi a hordozót, én kiveszem a táskából az előkét, kanalat, bébiételt, vizet, törlőkendőt. A gyereket kihalásszuk a hordozóból. Nem éhes. További kínlódás, 5 perc után feladom, elpakolom a bébiételt, a vizet, az előkét, kanalt, letörlöm az elkenődött pépet, vissza a hordozóba, fel a férjem hátára, be a Casa Milába. Ahol nyilván megéhezett. Szóval ott is ülőhelyet kerestem, elő minden, és úgy etetés. A végén, mikor a földszintre visszaértünk, kiderült, hogy nem működik az ottani mosdó, csak az emeleti. A személyzet segítőkész volt, felengedtek újra az emeletre, ahol viszont takarítás miatt kellett várni rá negyed órát. És ahol a pelenkázó együtt volt a WC-vel, így mindenki azt az egy darab WC-t várta, amíg én pelenkáztam. Ez a kitérő simán volt fél óra, nyilván nem tragédia, de kezdtem úgy érezni magam, mint azokban az álmaimban, ahol soha nem tudok elindulni, mindig eltűnik valamim, rengeteg cuccom van, egy cserepes pálmával és három bőrönddel várok a buszmegállóban, hogy aztán eszembe jusson, hogy a bérletem meg otthon maradt, és vissza kell érte mennem. Na, ilyen érzésem volt időnként.
A Casa Mila után még sétáltunk egy kicsit, aztán hazamentünk meghalni, vagyis nem, mert áthívtam barátnőméket hozzánk vacsorára (sör és mirelit pizza), szóval hosszú lett az este.
3. nap: jelentkeztem egy szervezett városnézős sétára itt, bejártuk a Gothic Quartert, utána benéztünk a La Ramblán levő piacra, ahol ETTÜNK OSZTRIGÁT, ezt teljesen el is felejtettem, tényleg. Még sosem ettem, találtunk valami díjnyerteset, azt próbáltam ki, finom volt. Innen elsétáltunk a strandig, majd olyan kiülős helyet kerestünk, ami nyitva van, és van gyerekszéke. Ilyen nem volt. Mert hogy itt is van szieszta, nem olyan durván, mint Olaszországban, de futottunk bele olyanba, hogy 5-6 körül zártak, és 8-kor nyitnak újra. Mi meg pont 6 körül vacsoráztunk volna, mert 8-ra már otthon kellett lennünk, de hát így jártunk. A partról elsétáltunk a Parc de la Ciutadell-ához, hogy megnézzük napfényben is, majd innen haza. 8-kor már egy kád forró vízben próbáltam nem megpusztulni. Pedig nem is én cipeltem a gyereket.
4. nap: délelőtt felmentünk busszal a Montjuic hegyre, megnéztük az erődöt, aztán vissza a szállásra a cuccainkért, előtte még ebéd, aztán elég későn indultunk el, rohanás lett a reptér felé, de sikeresen odaértünk. Hazafelé nem volt olyan sima ügy, mint oda, volt egy kis sírás, de aztán megérkeztünk, és a gyerek azóta is nyaralás üzemmódban maradt, és 8-ig alszik reggelente.
Ezt mondtátok