Mert hogy readerben lehet follow-olni, meg share-elni, de ahhoz, hogy kommentelhessen, adjam a friends grouphoz...
Csak én nem látom a logikát benne? Miben különbözik a follow meg a share? Mire jó ez? Miért kell a kommentelést külön beállítani? Csak nekem bonyolult ez?
Segítség.
Ma megint volt értékelés, és azt mondták, hogy ügyesokospontosértelmes vagyok, és gyors is, ami különösen azért mókás, mert folyamatosan netezek munka közben.
Melóhelyen időm nagy részét az veszi el, hogy rosszul kódolt pdf-ekből gyártok word-öt, és ezt azért kevésbé élvezem.
Ma találtam (googlereader ftw!): www.pdftoword.com
Megható pillanatok ezek kérem.
Az elmúlt estéken voltak egészen furcsa pillanatok, de talán
azt emelném ki, mikor Apasim exével a melegsátorban arra koccintunk, hogy örül,
hogy én vagyok Apasim csaja, én meg sután csak annyit válaszolok, hogy én is.
Aztán együtt nézzük az éneklő transzvesztitát, gyomrunkat meg marja a pálinka.
Napok óta egy excel táblát szerkesztek, ami így bekéri az adatot, úgy berakja a naptárba, automatice, csocsirogyi, színes-szagos, hülyebiztos felhasználóbarát.
És élvezem. Adott egy probléma, rakjad össze, találd ki, nézz utána, csináld meg.
Lehet, hogy programozónak kellett volna mennem? Végül is még nem késő gyorsan egy új szakmát megtanulni...
És most jutott eszembe, hogy még kávét nem is ittam ma, mert teáztam a torkom miatt, szóval ma még semmi koffein, hős vagyok, hős baszki.
Tegnap nagy volt a kísértés, hogy miután összekészültem Szigetre, inkább lekucorodjak a szőnyegre és aludjak egyet (mert hogy 7-re mentem dolgozni). Helyette vettem energiaitalt, és elkúsztam sok ember közé, zsebemben csak a legszükségesebbekkel (BKV bérlet, iratok nélkül; pénz; mobil; kulcs; egy csomag zsebkendő).
És valahogy este azt vettem észre, hogy sok-sok fröccs után még
belémdiktáltak (najó, nem kellett erőltetni) egy törkölyt, később egy
mézest, és ......
(ja, igen, ezt megfogadtuk, hogy nem blogoljuk ki)
...... és én tényleg hittem benne, hogy semmi gond nem lesz, alszom
majd, és dolgozni jövök, és 8-kor órára másnaposan ébredni úristen,
éljem túl még a holnapi napot, utána alszom.
Jaj, nekem, jaj.
Ja, és hangom sincsen.
Szóval az van, hogy én nekem semmi bajom a főnökkel, bár az, hogy kedvelem, túlzás. Jó fej, csak sokszor túl közvetlen, legalábbis úgy csinál, mintha. Vannak jó pillanatok pl tegnap mikor megtudta, hogy hetijegyem van Szigetre, akkor kérdezte, hogyan fogok álmosan és másnaposan dolgozni, de én megígértem, hogy éjfélre ágyban leszek, csak ásványvizet iszom, és hamar oda lyukadtunk ki, hogy kötnek rám egy GPS-t, és majd ellenőriznek jól, hogy tényleg.
Na, de azzal a kínos viccelődéssel, amit ma produkált elérte, hogy az Office c. sorozatban érezzem magam. És még dél sincsen.
Sokat töprengtem, írjak-e ajánlót, de rájöttem, hogy 3000 karakterhez nem lehet. Aztán az jutott eszembe, hogy kiemelhetném a kedvenceimet, de elvetettem ezt az ötletet is: a kilenc novella + kettő hangjáték mindegyike tetszik, mindegyik más-más okból kifolyólag.
Vannak olyanok, melyek borzongattak, mások felvidítottak, a hangjátékokat pedig kifejezetten érdekesnek találtam - itt nem tudtam úgy csinálni, mint ahogy szoktam: egyre gyorsabban olvasni, hogy kiderítsem, mi a vége.
És furcsa érzés kedves ismerősök, barátok írásait olvasni. Büszke vagyok rátok.
Ezt mondtátok