Gondolom mindenki izgul, jól sikerült-e a vendégség hétfőn. Jól. Kicsit tényleg meredek volt, de fiam is remekül érezte magát, bár rosszul tippeltem meg, hogy mikor kellett volna hazamenni, úgyhogy szegény tényleg teljesen széthullott a végére.
A héten nagyon hülyén jön ki a munka, nincsen sok dolgom, de azt nem tudom, hogy mikor (régi projekten lenne tesztelnivaló, de éppen le van halva a szerver, de lehet, hogy mindjárt megjavul), az új projekten is lenne mit csinálni, de ott meg éppen nem ér rá az, aki betanít, de majd mindjár szól, amikor igen. És ettől egész nap a gép előtt ülök, kattintgatok, felkapom a fejem minden csetpittyenésre, a nap végén meg úgy érzem, hogy nem csináltam semmit, de kipihent sem vagyok, hiszen nem pihentem, hanem dolgoztam a nagy semmit.
Fuh.
Ezt mondtátok