AnnGel blogja

A sok szervezés és aggódás és logisztika között aztán vannak ilyen szuper napok is, mint a mai. Férjem ment a fiamért, én a lányomért, elvittem fodrászhoz, onnan könyvtárba, majd négyesben pizzázás, fagyizás. És ma nem kiabáltam senkivel! Na jó, legalábbis délután. Fodrászhoz azért mentünk, mert…

Jaj, de elment az idő. Sűrű napjaink vannak, nálunk nyaral férjem nagylánya, a kicsik felváltva voltak nagyszülőknél, sőt, egy napon össze tudtam hozni azt is, hogy egyik gyerek egyiknél, másik szülő másik nagyinál, aznap estére pedig áthívtam barátainkat, társasoztunk, empanada-t rendeltünk, szuper…

Nagyon bejön most amúgy ez a homeoffice, tudom, hogy az egész világ otthonról dolgozik március közepe óta, de én csak most kezdtem el tudni igazán élvezni. Hónapokig Veszprémben voltunk, ahol a gyerekek sikítását hallgattam a háttérben, na de most végre mindenki oviban/bölcsiben, én pedig itt…

Történnek persze más dolgok is, találkoztam barátnőkkel az Élesztőben, kollégákkal a Margitszigeten, volt kollégákkal a Bálnában, úgyhogy rendkívül szociális volt az elmúlt időszak. Elolvastam az Éhezők viadala előzménykötetét, megnéztem a Don't fuck with cats c. netflixes dokusorozatot. Ma éppen 33…

Szabadságom utolsó napja, fiam tegnap mehetett először bölcsibe. A 10 nap szabiból 8-at valamelyik gyerekkel tölöttem, maradt kettő arra, hogy pihenjek. Mérges vagyok és szomorú, és sajnálom magam. Nagyon vártam már, hogy kipihenjem magam, és most úgy kezdek el hétfőn dolgozni, hogy fáradtabb…

Vannak jó dolgok, pl jól sikerült az anyósoméknál altatás (fél 10kor keltünk, wow!), viszont a gyerekek közötti civakodás visszatért. Kár. A szabim amúgy eddig remekül halad, hétfő-kedden a nagylány maradt itthon, mert kicsit taknyos volt, aztán belázasodott a fiam, úgyhogy most éppen őt…