Ezt mondtátok

  • AnnGel: @isolde: de jó, nagyon menő vagy! (2023.07.24. 23:46)
  • isolde: Tök jó! Én 42 évesen csináltattam az első tetoválást. (2023.07.24. 16:41)
  • isolde: @AnnGel: itt Norvégiában azt az elméletet tolják, hogy a szülőknek haveroknak kell lenni, mert ha ... (2023.06.10. 14:07)
  • AnnGel: @isolde: sajnos nem tudok részleteket, hogy kivel megy hogyan szokott konfliktusa lenni a gyerekem... (2023.06.09. 13:08)
  • isolde: Én pont bírtam anno az oviban a verekedős gyerek anyukáját, mert jó fej volt. De lehet, hogy csak ... (2023.06.09. 07:32)
  • Utolsó 20

2020.03.18. 20:31 AnnGel

Elég gyorsan bele lehet szokni a dolgokba, jóval kevésbé vagyok feszült, mint hétvégén. Sokat segít, hogy dolgozhatok, és ezzel legálisan elvonulhatok a családtól gyakorlatilag egész napra. Próbálom kihasználni a lehetőséget, jobban megnyomom a munkát, többet dolgozom, ha van mit, mert az év második felében biztosan jól fog jönni a lecsúsztatható pár óra. Éves munkaidőkeretünk van, most a több munka nem fáj, nem kell kb felöltözni sem, gyerekeket oviba vinni, értük sietni, úgyhogy tudom nyolctól fél 6-ig nyomni.

Elkezdtem érteni is a munkát, az is sokat segít. Egy csomó dolog ismerős, de vannak, amik meg tök újak. Kellemes kombináció.

Rábeszéltem anyut, hogy ilyen előre rendelős ételfutáros ebédünk legyen, elég hamar belement, úgyhogy kezembe vettem a dolgot, minden nap jön majd a kétféle leves és háromféle nagy adag főétel, gondolom az elég lesz három felnőtt plusz két gyerek kombinációra. Ha nem, rendelünk még. Örülök, hogy sikerült rádumálnom, így is sokan vagyunk, meg sok a meló velünk. De kezdem egyre jobban otthon érezni magam, kezd kialakulni a rutin, amíg ő fürdet, én összerakom a konyhát, ilyesmi.

Többekkel is skypeoltunk már, hétfőn (vagy vasárnap?) a táncoslányokkal dumáltam, tegnap más barátokkal, ma a férjem imprózik online, pénteken megint másik barátainkkal. Aztán kezdjük előről. Óriási szerencsénk van ezzel, hogy lehetőségünk volt idejönni, mindenkinek van külön szobája, a gyerekek is el tudnak úgy játszani, hogy akár egy óráig nem találkoznak, és hogy nem ugyanabban a szobában kell dolgoznom, ahol alszom. Igazából ez így tökre luxus, napközben felnőtt dolgokkal foglalkozhatok, fél 6-kor becsatlakozom a családi életbe, nyünyürgetem a gyerekeket, 8-tól meg barátok vagy sorozatnézés. Csak ne lenne közben ez az apokaliptikus hangulat.

Vírus körüli parámat (és nem is magától a vírustól parázom, hanem ettől, hogy teljesen szétesett az életünk, és nem tudom, mi lesz) pénzköltéssel próbálom enyhíteni. Na jó, olya dolgokat vettem, amiket amúgy is akartam, mert fogytak (méregdrága, ámde hatásos dezodoromat, arcápoló cuccok), vagy hónapok óta tipródtam rajta (egy kisebb méretű intimkelyhet), vagy könyvek, amik le voltak árazva, és most egy darabig nem tudok könytárba menni/nem tudom őket kölcsönkérni (Az év magyar science fiction és fantasy novellái 2019, Elveszett Gondvána), és ezt a hörcsögölésdömpinget fonalakkal zártam, mert ki tudja, mikor áll le annyira az élet, hogy a fonalboltok sem szállítanak házhoz, úgyhogy két nyári felsőhöz is rendeltem csodálatos fonalakat, az senkit se zavarjon, hogy egy csomó cuccom van még félbehagyva.

Tényleg, nem is mutattam itt, hogy mik lettek készen mostanában. Hát ezek.

img_20200306_080859.jpg

img_20200317_131247.jpg

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://anngel.blog.hu/api/trackback/id/tr1615534206

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása