Nem tudom eldönteni, hogy a fiam rettenetesen béna, vagy egy zseni. 40 perce játszunk azt, hogy ő kidobja a cumit az ágyból, nyíg, bemegyek, visszaadom neki, és már rettenetesen idegesít.
Nyilván direkt csinálja.
Eléggé be vagyok fordulva, hétfő óta nem találkoztam senkivel a szűk családomon kívül, és hétfőn sem ültem be tánc után egy sörre, mert fáradt voltam, inkább hazatipliztem. Ami nagyon jó, mert kedden férjem éppen csak hazaért fürdetésre, szerdán késő estig egyedül voltam a gyerekekkel, csütörtökön megint éppen csak fürdetésre, pénteken meg dolgozott, bölcsi meg nem volt, így két gyerekkel voltam egész nap, miközben lebetegedtem, rázott a hideg és fájtak a csontjaim.
Eredetileg péntek este lettek volna vendégeink, de lemondták betegség miatt, gyorsan beszerveztem másik, régen látott barátokat, akiket aztán én mondtam le betegség miatt. Szombaton gondolkodtam azon, hogy este elmehetnék moziba vagy valami (mert egy nap alatt aztán el is múlt az a szar, bármi is volt az), egyedül akár, de áh, vasárnap este úgyis átjön egy barátnőm, aki aztán nem jött át, a férjem meg elment fürdetés után edzeni, tök jó, én meg tanulhatok/olvashatok/tornázhatok, ja nem, mert egy kibaszott órája azzal szórakozom, hogy percenként bemegyek a kurva cumit visszaadni a fiamnak.
Életre szóló kaland.
21:30, végre alszanak.
Szóval nem történt semmi a héten, befejeztem a Russian Dollt (jó volt), meg ma elmentem a Müpába a lányommal délelőtt kézműveskedni, sütött a nap, villamosoztunk, ragasztottunk, aztán bezabált valami édességből, és ebéd nélkül ment aludni (közben sikítok belül), de este végülis megette az ebédjét, úgyhogy nem cukron élt ma, evett húst is, hurrá.
Jelenleg ennyi izgalmat tudok felmutatni, megyek is zuhanyozni.
Ezt mondtátok