Egyik nap azt álmodtam, hogy van valami a házban, valami entitás. Mikor megpróbálok kinyitni egy ajtót, akkor érzem, hogy valaki ellentart, aztán mégis beenged, de aztán nincsen ott semmi. Álmomban összegyűlünk egy szobába, hogy meggyőződjünk arról, mindenki megvan-e. Álmomban rájövök, hogy eggyel többen vagyunk: anyámból kettő van.
Sűrű volt az elmúlt 10 nap. Hétvégén mindkét nap vendégségben voltunk, ami azt jelentette, hogy a lányom nem aludt délután. Ahhoz képest jól bírta és csak kicsit olvadt le a végére az agya. Hétfőtől szombatig, vagyis máig Veszprémben voltunk, ami teljesen ideálisra sikerült. Férjem vitte a nagylányát Kapolcsra meg strandra, apám a középsőlányt játszóterezni, én meg olvasgattam és horgolgattam a fiúbaba mellett, anyámmal trécseltem, még kozmetikushoz is eljutottam. Péntekig meleg volt, de a kertben és a házban hűvös, jegeskávét csináltam magamnak, fagyizni mentünk. Pénteken leszakadt az ég, de jó is volt kicsit otthon punnyadni.
Lányom teljesen átállt nyaralás üzemmódra, lassan egy hete minden nap 9-ig alszik, de közben ugyanakkor fekszik este, szóval több, mint 12 órákat tol éjjel. Az első napokban ezt még értettem is, mert nem aludt ebéd után, de aztán amikor aludt, akkor is ugyanígy tolta az éjszakát. Biztosan kipurcantotta a házban mászkálás, mire bejön a kertből át a nappalin és be a konyhába, többet gyalogol, mint itthon egész délután.
A fiúbaba pedig tolja a szokásosat, eszik, alszik, hangosan fosik, éjszaka közepén pedig cuppog.
Ezt mondtátok