Na jó, ez a cumi sem egy csodafegyver, mert fiam még rettenetesen béna, állandóan kiesik a szájából, és ha félálomban van, akkor újrakezdi a nyekergést. Esti altatásnál ez különösen macera, mert a nagylány nem tud ettől elaludni, állandóan bejárkálok, hogy a cumit visszapasszírozzam a babába, szóval tegnap inkább kihoztuk a bölcsőt, az előszobában töltötte az éjszakát a pici.
Amúgy a baba továbbra is nagyon jól viseli magát, nagyokat alszik, ma is elmentem ebédelni szüleimmel egy kiülős étterembe, végigaludta az egészet. Az éjszakák is szuperek, de most már egymás után másodszor csinálja azt, hogy hajnali 5-kor elégedetlenkedve tekereg, sírdogál, visszaalszik, megint felnyöszörög, mindezt egy órán keresztül, semmi sem segít. Mellettem van ilyenkor, szoptatom, közben sír, a hasamra fektetem, sír, gondolom a hasa fáj, de miért hajnalban? Bár végülis jobb, mint ha éjjel 2-kor tenné mindezt.
A nagylány elég érzékeny, sírós, nagyon igényli a figyelmet. Hétfőn vendégeink jöttek, na egy mondatot nem lehetett végigmondani tőle, de tegnap pl a férjemmel sem tudtunk beszélgetni, mert megy az apagyereanyagyere. Ez is majd elmúlik. A hétvégét anyósoméknál fogja tölteni, kicsit aggódom, jó ötlet-e, de eddig imádott ott lenni, a nagyszülők is agyon ajnározzák, nekünk is jól fog esni a pihenés, úgyhogy kussoltatom a lelkiismeretemet.
A nagylány amúgy haláli, minden reggel jön, és elköszön az öcsitől (aki ilyenkor általában mellettem alszik, mert hajnalban magam mellé veszem), majd két centiről az arcába kiabálja, hogy ébredj főőőől (a baba erre nem ébred fel). A másik kedvencem, hogy odaad neki egy játékot, majd rám néz, és kétségbeesetten kiabálni kezd, hogy elvette tőlem!!! Mószerolós malac.
Ezt mondtátok