Majd még írok arról, hogy Párizsban voltunk négyesben (férjemmel, nagylányával és a picinnyel), de ma fellépésünk lesz, és nagyon izgulok. Egy éve léptem fel utoljára, akkor nagyon terhesen, és azóta hiába volt többször is a Szimplában műsor, sosem értem rá. Október óta készültek a koreográfiák, háromban leszek benne, nehezítésképpen persze húsvét van, az egész családot aköré kellett logisztikáznom, hogy a ma esti shown rajtam kívül a férjem is ott tudjon lenni. Erre megbetegedett a nagylány, nem merjük összeereszteni a picinnyel, szóval a nagyra nagyszülők, picinnyre a férjem fog vigyázni, én meg megyek táncolni. Basszus.
És ilyenkor olyan mérges vagyok, hogy nem barátkozós a szomszéd, akivel meg egyidős a gyerekünk, próbáltam felé nyitni, de zárkózott, komolyan, itt élünk egymástól 5 méterre, és nincsen senki, akire rábízhatnék egy alvó gyereket. Ja, mert amúgy fél 8-tól aludni fog, az előadás meg 8-tól kezdődik. Agyvérzést kapok azonnal.
Ezt mondtátok