Múlt hétvégén ki sem tettem a lakásból a lábamat, nem mentem sehova három napig. Aztán láttam a képeket, befagyott Balatont, zajló Dunát - talán éppen lemaradok valamiről? Lehet, hogy pont ki kéne menni, kirándulni, élvezni? Évek múlva majd mikor erről beszélünk, hogy volt egy hideg telünk, nekem meg csak annyi lesz meg, hogy igen, otthon voltam, mások meg képeket gyártottak?
Aztán mikor kitoltam a gyereket az erkélyre, rájöttem, hogy iszonyú hideg van, te jó ég, nem megyünk sehova, slussz passz!
Persze azóta voltam kinn, a héten négyszer mentem mozogni, iszonyúan ki is döglöttem mára. A péntek a pihenőnapom. Férjem itthonról dolgozik, nem megyek semmilyen edzésre, gyerek ebédjét meg már tegnap megfőztem, szóval nem kell csinálnom semmit. Magamra vállaltam, hogy ebédet vadászok magunknak, gyalogoltam a szakadó hóban, és azt kell mondjam, hogy innen bentről nézni sokkal jobb, mint kimenni.
És még most, késő este is szakad a hó, nem tudom, mikor hullott ennyire itt Budapesten. Belepi a parkoló autókat, a fákat, szállnak a pelyhek az utcalámpák fényében. Úgy kimennék, de tudom, hogy bentről szebb, meg hát különben is. Ki? Ilyen időben??
Ezt mondtátok