Mindig irigykedve nézem az embereket, akik még ma este is képesek kiülős helyeken sört inni, mert én már attól felfázom, hogy nem hordok derékmelegítőt a metróig tartó tíz perces gyalogúton. Amúgy a mellettem levő kis kocsmának nagyon furcsa törzsvendégei vannak, már mióta beköltöztem, megfigyeltem, hogy mindig ül kinn egy kalapos srác, laptoppal, cigarettával. Mindig.
Tegnap hónapok óta először eljutottam jógára, így most alig tudok megmozdulni az izomláztól, aztán egy órát beszélgettünk Viddel, vagyis én beszéltem, és dőlt belőlem a panaszáradat.
Szóval most így ezután persze elég nehéz elmagyarázni, hogy amúgy minden rendben. Pedig minden rendben; rászoktam a forró fürdőre, mostanában tök jó szendvicseket gyártok uzsonnának (magos zsemle, kétféle sajt, saláta), beköltöztettem a láda mentámat és bazsalikomomat, ma pedig hazaértem negyed hétre, pad thait ettem vacsorára, és összepakoltam a hétvégi utazásra.
2012.10.23. 22:45
Az karbantartás során elveszett bejegyzés, amit még szerdán írtam
Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://anngel.blog.hu/api/trackback/id/tr305160439
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
Ezt mondtátok