Nem gondoltam volna, hogy ennyi hét csúszással fogok csak írni a Távolról indítós sorozat harmadik állomásáról (1, 2). Pedig tele voltam/vagyok élményekkel, de mindig úgy voltam vele, hogy le kéne ülni, és nyugodtan összeszedni a gondolataimat. Aztán eddig erre nem került sor, a hétköznapok bedaráltak, aztán megint utaztam, de most már végre itt vagyok.
Az eddigi hagyományokkal ellentétben most nem Pécsett és nem június elején találkoztunk, hanem Nemesvámoson és július közepén. Mindehhez kifogtuk az országos hőségrekordot, időzíteni tudni kell.
Péntek késő délután érkeztünk meg, majd beugrottunk kajáért a veszprémi Tescoba (gyere te is velünk, te ismered a környéket, ismered a bennszülöttek szokásait, beszéled a nyelvüket). Miután visszatértünk a bevásárlásból, szállásadónk, a Nyírfa Apartman tulajdonosa - Csaba - meghívott minket az interaktív pálinkamúzeumába, ahol kipróbáltam a szilvapálinkát kandírozott eperágyon, illetve egy másikat is, ami mazsolás-fügés volt. A házi pálinka számomra eddig mindig szitokszónak számított, örülök, hogy most már kapcsolódnak hozzá kellemes tapasztalatok. Az este folyamán aztán még bográcsoztunk, habzóbort ittunk, egy ponton pedig megjelent a süni, akit hangos, SÜNI! felkiáltással letámadtunk.
"Szájba véve ezek után kicsit csalódást kelt..."
Másnap reggeli után az erkélyen kávéztunk, onnan figyeltük házigazdánkat, ahogy csirkét vág. Gyerekkoromban a nyarak egy részét mindig nagyszüleimnél töltöttem falun, ahol az egyik legnagyobb buli az a csirkevágás volt, így az egész jelenet nosztalgikus érzéseket váltott ki belőlem a sajnálat helyett. Éppen ezt ecseteltem a többieknek, mikor Csaba felkiáltott hozzánk, de mivel nem tudta túlkiabálni a csirkét, egyszerűen lefogta a csőrét. Azért ezen nekem is elfacsalodott a szívem, úgyhogy utána el is játszottunk a gondolattal, hogyan mentené meg a pasim őket.
"Gyümölcsöt boncolunk ki, meg egy pici újhordót"
Badacsony felé a bő egy órás vonatúton előjött valahogyan, hogy a híres írók/költők levelezéseit ki szokták adni, mi pedig ekkor egymásra pillantottunk kedvenc darkfenteziírómmal, hogy ez hogyan nézne ki a mi esetünkben. Miután végigvettük fejben levelezéseinket, abban maradtunk, hogy fel kell égetnünk a gmail fiókunkat, mert nagyon imidzsromboló lenne, ha bármi is kiszivárogna, és megjelenne "Tüncögés a sötétben" címen.
Badacsonyban tettünk egy nagyon rövid sétát, de tényleg nem vittük túlzásba, mert iszonyúan meleg volt, szóval gyorsan becéloztunk egy hűvös pincét. Első állomásunkon a rozé mellé elővettük a Pécsi borozót könnyed olvasmányként, és mikor nem a Zombie Dice játékkal játszottunk, akkor hangosan olvastuk fel egymásnak a gyöngyszemeket. Úgy érzem, megfigyelhető némi változás a borok leírásában, eddig csak egyszerűen rosszak voltak, most már viszont egyre több emlékeztetett engem inkább valami nagyon bizarr pornóra.
"Szájban először az alkohol és a nagy test taglózza le a kóstolót", "meztelen", "közepesen izmos test", "is abszolút hozza magát".
Pince után lugasba menekültünk, méhek döngicséltek, megebédeltünk és gyönyörködtünk a kilátásban.
Ezek után elhagyuk Badacsonyt, de még mielőtt visszatértünk volna Nemesvámosra, Csopakon is beültünk egy borozóba néhány pohár fröccsre.
Aztán pedig vacsora.
Köszönöm az élményt mindenkinek, külön köszönet az idézetekért a Pécsi Borozónak, a szervezésért Judnak és woofnak, a fuvarért BePének, a képekért Tapsinak (is), brainoiznak pedig azért, mert így lehetett kit piszkálni azzal, hogy "Mert nem írsz..."
Ezt mondtátok